Kategóriák
Hírek, szakmai tartalmak
Egyre többet hallhatunk a talajok takarásának fontosságáról; a támogatási rendszerek, akár AÖP-ről, akár AKG-ról van szó, kiemelten kezelik ezt a kérdést. Zöldítés, zöldtrágya, ökológiai másodvetés, vagy talajtakaró kultúra, több néven is emlegetnek elsőre nagyon hasonlónak tűnő növényi kultúrákat.
A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége nagyjából annyira kiszámítható, mint a klímaváltozás. Van egy tendencia, de nagyok a kilengések.
2023-ban az országos átlag csapadék 767,1 mm volt, ezzel a 20. század nyolcadik legcsapadékosabb évét búcsúztattuk szilveszterkor. 2023. szeptemberében az átlagoshoz képest 37%-al kevesebb csapadék esett, ami egyébként a növényeknek igen megterhelő volt. Ehhez képes már novemberben úgy megeredt, hogy 120%-al sikerült túlteljesíteni az átlagot. Decemberben az átlagtól való eltérés 84%-ra csillapodott, de ekkorra már erősen túl lett lépve az a határ, amennyi esőre valóban szükség lett volna: a talaj nem tudta elnyelni a felgyülemlő vizet. Magyarországon a legérintettebb részek az Alföld és a Kisalföld.
Egészen rendkívüli változásoknak lehettünk tanúi az elmúlt néhány évben a mezőgazdaságban. Nem csak az időjárás, hanem számos más tényező is megnehezíti a gazdák dolgát, így a biztonságos gazdálkodás érdekében több tekintetben is fontos stratégiát felállítani, felkészülni a lehetséges megoldandó mezőgazdasági helyzetekre. A következő sorokban egy rövid visszatekintést hoztunk az elmúlt pár évre, összegyűjtöttük, milyen terhek nehezítették a gazdák dolgát és igyekeztünk konkrét számokkal szemléltetni a változásokat.
Sok gazdának jelent óriási problémát a mezei pocok felszaporodása, amely nem csak a száraz, de a mocsaras területeken is megjelenhet. Alapvetően a nyílt területeket szereti, ahol nincsenek fák, így a szántóföldek, ahol számukra is értékes növényeket termelünk, tökéletes feltételeket jelentenek számukra.
Hazánk éghajlata egyre kiszámíthatatlanabb. Az állattartók számára nem kis feladat ilyen körülmények között a rendelkezésre álló pár hónapban megtermelni az éves takarmányszükségletet. A lótartókra ez hatványozottan igaz, hiszen a takarmány alapját a jó minőségű legelő és széna jelenti. Az előállításra két mód van: vásárlás útján vagy saját legelő/kaszáló területek fenntartásával.
A szudánifű a szarvasmarha takarmányozásba mára már igen kedvelt tömegtakarmány. Kiváló alkalmazkodóképessége, szárasságtűrése és rövid tenyészideje lehetőséget kínál a gazdák számára, hogy kedvezőtlenebb talajviszonyok és kevés csapadék mellett is nagy mennyiségű és jó beltartalommal bíró tömegtakarmányt készíthessenek.
Sokan érdeklődtek az elmúlt napokban, mit lehet tenni a parlagon hagyott területekkel, milyen növényeket lehet vetni, amit elfogadnak.
Ahhoz, hogy megértsük Olaszországban mi okozza a nagyfokú érdeklődést a szárazság tűrőbb növények iránt, meg kell vizsgáljuk az éghajlatát.
Nem csak az a gondunk, hogy változékony lesz az időjárás, hanem az is, hogy a csapadék, ami érkezik nem biztos, hogy akkor jön és olyan intenzitással, amelyre szükség van. Tömegtakarmány szempontjából ez azt jelenti, hogy a biztonság és a stabilitás csökken. Tehát arra kell törekedni, hogy több lábon álljunk a tömegtakarmány bázisunkkal, hiszen az állatoknak mindig enniük kell.
Vannak olyan gazdaságok, amelyek lényegesen nagyobb területtel rendelkeznek, mint amennyi a állomány szükségletét fedezi. Ezeknél a gazdaságoknál sokszor megfigyelhető, hogy a tömegtakarmányok másodlagos helyet foglalnak el az árunövényekkel szemben. Egész egyszerűen azért, mert sok helyen még mindig az a szemlélet van, hogy a növénytermesztés hozza a hasznot, a tejtermelés pedig viszi.
Pár évvel ezelőtt még nem volt annyira egyértelmű, mint a 2022-es katasztrofális évben, hogy a klímaváltozással igenis komolyan kell foglalkoznunk. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy tulajdonképpen mekkora az a veszély, ami fenyeget bennünket és hogy csupán pár évig fog tartani vagy ez az állapot hosszabb időre szól, elengedhetetlen részletesen elemezni a rendelkezésre álló információkat.
Mottó: Föld ne álljon üresen! A növényi összetétel alap vetően meghatározza vállalkozásunk sikerét, ezért érdemes döntésünk során több tényezőt is figyelembe vennünk. A döntési folyamat első része a környezeti igények és korlátok feltérképezése.
A területkihasználást javító növénytermesztési kultúrák és az általuk elérhető gazdasági haszon 2. r
A talajtakaró növényi kultúrák – befektetés vagy pénzkidobás?
Mottó: Föld ne álljon üresen!
Előző cikkem a keveréktakarmányok, mint terület kihasználást fokozó növényi kultúrák hasznáról szólt. Könnyen elfogadható, hogy érdemes olyan kultúrát telepíteni az üresen álló földterületre, amellyel ugyan árunövényt nem, de olyan takarmányt termesztünk, amelyet saját állatállományunkkal hasznosítunk, kevesebb fehérje- hordozót vásárolunk, és közben még a talajt is javítjuk. Sokkal nehe- zebb azonban elfogadni, hogy olyan kultúrával vessük be földünket, ami se nem árunövény se nem takarmány, egyedül a talaj és a követ- kező kultúra számára hozhat valami nehezen meghatározható előnyt.
1. Rész: Szemléletváltás a tömegtakarmány termesztésben – a tömegtakarmány kultúrák diverzifikálása. Mottó: föld ne álljon üresen!
Milyen változásokra számíthatunk a mezőgazdaságban a klímaváltozás hatására? Milyen szárazságtűrő növényeket érdemes vetni és mit tehetnek a gazdák, hogy mindig legyen elegendő takarmány az állatok számára?
Az abrakfelhasználás csökkentésének lehetősége, a területgazdálkodás optimalizálása és a haszon termelés növelésének lehetőségei a tejelő szarvasmarha takarmányozásában.
2023. február 15-i szakmai napunkon napjaink egyik legfontosabb témáját járjuk körbe, amely meghatározó lehet az elkövetkezendő évek terméshozamára.
Meddig tárolhatóak el biztonsággal az általunk forgalmazott vetőmagok?