Hat év alatt közel egyméteres termőréteg-növekedés, szemmel láthatóan élő talaj, gyors és maradéktalan szervesanyag-bomlás, erős, stressztűrő növények, stabilan jó termésátlagok, gazdaságos működés. A Sersia Farm 2018. novemberi talajszelvény-vizsgálata során a Pusztaszabolcsi Agrár ZRt. által követett technológia elemet és eredményeit mutattuk be. A látottak bennünket is arra ösztönöztek, hogy mérleget vonjunk nyolc év tapasztalataiból.

Hogyan választjuk ki a vizsgálandó területeket?

2012 óta figyeljük a Bactériolit® és Bactériosol® használatának eredményeit a Pusztaszabolcsi Agrár ZRt. területein, és kétféle módon is vizsgáljuk a történéseket. Az első vizsgálat során, 2012-ben az volt a cél, hogy egy 2-3 éve Bactériolit®-tal kezelt területet egy kezeletlen területtel hasonlítsunk össze. Az így kiválasztott táblákban olyan pontokat kerestünk, melyek a forgótól (levegőtlenebb, letaposott területektől) távolabb, a műúthoz és a földúthoz közelebb esnek, és feltétlenük vízszintesek.

A technológia eredményeinek időbeli megfigyeléséhez az egymást követő vizsgálati években a kezelt táblán egymáshoz nagyon közel nyitjuk meg a szelvényeket. E megközelítésben a 2018-as vizsgálat során például a kezelt szelvény (jobb oldali kép) tényleges kontrollja nem a szomszéd terület kezeletlen talajszelvénye, hanem a 2012-es, közvetlen közelben nyitott, szintén kezelt szelvény (bal oldali kép).

Mi mindent tapasztaltunk az évek során?

Az első vizsgálat során azt figyeltük meg, hogy – az akkor uralkodó hatalmas szárazság ellenére – a kezelt területen már a szelvény nyitásakor jellemző volt a nedves pince- és gombaillat, valamint az előző éves gyökerek mellett a humuszosodás lefelé terjedése. 2015-ben egy másik, Bactériolit®-tel és Bactériosol®-lal kezelt, szintén vízszintes táblában ez a jelenség ugyanígy jellemző volt. Ekkor a kezeletlen, szántással művelt kontrollterületen a felső termőréteg alatt nyers, mikrobiális tevékenység nyomait kevéssé hordozó, a felsőtől erősen elkülönülő talajréteget találtunk. 2016-ban, 6 kezelés után már hatalmas volt a különbség a 2012-es állapothoz képest.

Az első fotón a 2012-es kontrollszelvény látható. A második, a harmadik és a negyedik kép ugyanazon a táblán készült, sorrendben 2012-ben, 2016-ban és 2018-ban.

Annak ellenére, hogy a kezelt táblán mindig az előző vizsgálatokhoz közel nyitottuk meg a szelvényt, nem kizárható, hogy a tábla egyes részein a változás nem ennyire erőteljes, illetve hogy a kiindulási állapot sem volt mindenhol ennyire kedvező. Ilyen előnytelen adottságú területek lehetnek például az intenzívebb taposásnak kitett részeken (pl. a forgókban), a tábla lejtősebb, eróziónak jobban kitett oldalán, illetve a tábla legalján, ahol egy közeli árok miatt állandó a víztelítettség.

Mi okozhatott ekkora változást?

A látványos és mérésekkel is igazolt fejlődés egyik oka minden bizonnyal az, hogy a területre minden évben hektáronként átlagosan 15 tonna komposztált, nagy mikrobiális aktivitású szerves trágyát juttatnak ki. Fontos talajjavító szerepe van a területen hagyott, szenázskultúrákból származó nagy gyökértömegnek és a mély művelés elhagyásának is. Végül pedig tagadhatatlanul jó alapot szolgáltat az eredendően jó talajszerkezet és a talaj egyéb kedvező adottságai (neutrális pH, magas kalcium- és vastartalom, valamint a humuszt fixáló agyag jelenléte).

Mit jelenthetnek a pusztaszabolcsi eredmények a többi gazdálkodó számára?

Összességében elmondható, hogy a lehető legkedvezőbb környezeti adottságok következtében valószínűleg a maximumát mutattuk meg annak, amit ez a rendszer elérni képes. Nem véletlen, hogy a vizsgálatot végző független agronómiai szaktanácsadó, Christophe Frebourg így fogalmazott: az általa 2000 óta eddig vizsgált mintegy 5000 talajszelvény „mezőnyében” ez a szelvény a legjobb 20 között van. A pusztaszabolcsinál kedvezőtlenebb adottságú területeken a változás valószínűleg lassabb, kevésbé drasztikus, vagy azért, mert az adott talajtípus vagy a művelési viszonyok miatt a talaj levegőtlenebb, és így lassabb az átalakulás, vagy pedig azért, mert a humusz stabilitását elősegítő tényezők (mész-, vas-, agyagtartalom) nem állnak rendelkezésre.

Ugyanakkor azt gondoljuk: nem az a fontos, hogy a termőréteg vastagsága 80 cm, 120 cm, vagy akár annál is mélyebb, hanem az, hogy a mikrobiális tevékenység és a megfontolt szervesanyagpótlási koncepció révén a folyamatok jó irányba forduljanak, hogy a talaj vízháztartása és szerkezete lehetővé tegye a gazdaságos, fenntartható termelést.

Pusztaszabolcs, 2018. november 7.

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.2083140888375490&type=1&l=ccdb718fee