Talajépítő gazdálkodással a hosszú távú haszonért!

A probléma: romlanak a talajaink

Magyarországon a gazdálkodók nagy része nagyon leszűkített vetésforgóval, a talajt hosszú ideig csupaszon hagyva, forgatásos, a talajt szárító talajműveléssel, szervestrágya használata nélkül dolgozik. Ennek eredményeképp drámai mértékben romlanak talajaink: a humusztartalom kimutatható mértékben csökken, a talaj tömörödött, csak egyre nagyobb gépi erővel művelhető. A legyengült talaj nem tudja kiegyenlíteni az aszályos illetve túl csapadékos évek terméskárosító hatását, így azonos terméseredményt egyre magasabb műtrágyahasználattal lehet elérni.

Milyen a jó talaj?

Élő talajban egyszerűen, kevés erőfeszítéssel lehet termelni. Az élő talaj a fizikai összetételéhez illő, kellően magas humusztartalommal rendelkezik. A humuszban tárolja a talaj a tápanyagokat és a vizet, ez biztosítja a megfelelő szerkezetet. A mikrobiológiai aktivitásnak köszönhetően a humusz nagyjából 2%-a mineralizálódik, azaz a növények számára felvehető tápanyagokká válik. Ezt az elvesző humusztartalmat pótolnunk kell.

Az élő talaj egészséges mikrobiális élettel telített, mely segíti a tápanyagok feltárását a rendelkezésre álló szervesanyagból, humuszt épít, támogatja a növények tápanyag- és vízfelvételét. A talajon lévő növényzet táplálja a mikrobiális tömeget gyökérváladékaival, és a talajban, talajon maradó szervesanyagtömeggel. Ez a táplálási folyamat nem szakadhat meg, ezért fontos, hogy mindig fedje növényzet a talajt.

Magas cukortartalmú anyagok (általában zsenge növények: keresztesek, fűfélék, pillangósok), magas nitrogén-, azaz fehérjetartalmú anyagok (jellemzően pillangósok) és hosszabb szénláncú tápanyagok: cellulóz és lignin (amelyet az öregebb, szalmás növényzet tartalmaz. Mindebből jó mikrobiális aktivitásnál, aerob viszonyok között humusz képződhet).

A megoldás: átfogó koncepció a talajélet újraindításához

  • Kíméletes, sekély talajművelés, ami a szervesanyagot az aerob rétegben hagyja.
  • A jó vetésforgó a hosszú távú sikeresség alapja. A vetésforgó legyen diverzifikált, tartalmazzon pillangósokat, és az év szinte egészében biztosítson talajfedést. Ha a főnövények ezt nem biztosítják, akkor ezt köztes takarónövény-, illetve zöldtrágyakultúrákkal kell elérni.
  • A gazdaságban képződő szerves anyag a legalkalmasabb arra, hogy általa élő kultúrát juttassunk vissza a talajba. Ezért a képződő trágyát Bactériolit® koncentrátummal beoltva, komposztálva a lehető legnagyobb területen kell hasznosítani.

A módszer: hogyan segítünk

Christophe Freebourg talajtani szakértő talajszelvény vizsgálatot végez

A közös munka alapja a kiinduló helyzet és a helyi sajátosságok felmérése.

  • Milyenek a talajviszonyok? Milyen talajhibákat találunk, és azok hogyan javíthatóak az általunk ajánlott módszerekkel? Ennek megítélését, amennyiben a gazdálkodó igényli, francia partnerünk, Christophe Freebourg vizsgálata és szakértői véleménye is segíti,
  • Milyen gépekkel és milyen módon dolgoznak?
  • Milyen a vetésforgó?
  • Milyenek az átlagos terméseredmények? A gazdálkodó szerint mi lehet az, ami akadályozza a nagyobb termés elérését?
  • Termelődik-e a gazdaságban szerves vagy hígtrágya, amit jobban lehetne hasznosítani?
  • Melyek a gazdaságban dolgozók legfontosabb szakmai problémái?

A kiinduló helyzet rögzítése után igyekszünk több területen megoldásokat javasolni:

  • Amennyiben javíthatók ezek a problémás tulajdonságok agronómiai megoldásokkal, azt hogy lenne célszerű kivitelezni.
  • A vetésforgót milyen módon lehetne agronómiai szempontból javítani.
  • A keletkező szerves trágya optimális kezeléséhez megkeressük azt a megoldást, amely a legegyszerűbben beilleszthető a gazdaság mindennapjaiba.
  • Arra is teszünk javaslatot, hogy milyen lépésekkel lehetne előrehaladni az egyszerűsített talajművelés, vagy direktvetés irányába.

Módszerünk talajművelési részéről kollégánk, Takács Jánosné Zsuzsa osztja meg tapasztalatait az olvasókkal egy interjú keretében.

Takarónövénykultúrákkal a természetes talajjavításért

A takarónövényekkel, zöldtrágyákkal, vetésforgó-tervezéssel kapcsolatos koncepciót Aranyoss Éva ügyvezetőnkkel készített interjúnkban mutatjuk be.


Az eredmények

Az általunk is képviselt természetes talajjavító koncepció a gyakorlatban is évek óta bizonyít.

A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. 2010-ben kezdte Bactériolittal kezelni a keletkező szerves trágyát. 2015-től a terület egészén áttértek a Bacteriolit-Bacteriosol talajjavítási rendszerre. 2016-ban és 2018-ban is szakmai nap keretében mutattuk be, milyen eredményekkel járt a közös munka. Mindkét talajszelvény-vizsgálatról részletes elemzés készült: a 2016-os eredményeket ide kattintva, a 2018-asokat pedig ide kattintva töltheti le.

A gyöngyöspatai Losonci Pince a 2013-as évjárattól kezdte meg az ökológiai szőlőművelésre való átállást. E törekvés jegyében kezdtek a szőlő tápanyagellátására környezetkímélő, talajélet-élénkítő megoldásokat keresni – így találták meg a Bactériosolt. Két év elteltével a talaj szintjén történő változások felmérésére összehasonlító talajszelvényvizsgálatot készítettünk. A vizsgálat eredményeit ide kattintva töltheti le.

Az Agrárágazat magazin 2020. októberi számában bemutattuk azt a független kutatóintézet által végzett laboratóriumi elemzést, amely kimutatta, milyen hatással van a SOBAC Bactériosol®-Bactériolit® talajjavító és trágyakezelő rendszere a talaj vízgazdálkodási képességére. A vizsgálat részletes eredménye itt olvasható.

Meggyőződésünk, hogy minden helyzethez van optimális megoldás, amelynek kulcsa a megfelelő vetési technika, vetési idő és keverék megválasztása. A természet nem szereti az „üreset”, tehát ha jó megoldást választunk, segíteni fog.

Ajánlott termékeink a témában

További cikkeink a témában a honlapon

Sajtószemle

“A vidéket járva sajnos gyakran szembesülünk a talajpusztulás félreérthetetlen jeleivel: eróziós foltokkal, durván, rossz időben végzett talajmunka nyomaival. Hogyan bánjunk jól a földjeinkkel? Mit tehetünk, hogy megállítsuk és visszafordítsuk termőtalajaink pusztulását?”

Így kezdődik az a tanulmány, amelyet az Agrárágazat magazin 2017. májusi számába készítettünk.
Ide kattintva elolvashatja és letöltheti.

“Magyarországon – ahogyan szerte a világban – egyre súlyosabb gondokat okoz a termőtalaj minőségének romlása. Az iparszerű mezőgazdaság térnyerésével elveszett az a tudás, hogy a problémamentes termelés egyik alapfeltétele a jó vetésforgó, és már azon sem gondolkodunk el, hogy ahogyan a növénynek tápanyagokra, úgy a talajnak szervesanyagra és védelemre van szüksége. “

Átfogó talajjavítási koncepciónkat az Agrárágazat Magazin 2019. májusi számában mutattuk be. A cikk ide kattintva olvasható.

További kérdése van?