Kategóriák
Talajjavítás, trágyakezelés
Tiszaalpáron készítettük ezeket a fotókat a Bacteriolit koncentrátummal tavaly október óta kezelt kacsatrágyáról.
A Bacteriolit egy természetes ökoszisztéma, amely több mint 28.000 különböző mikrobát tartalmaz, melyek lehetővé teszik az állattartó épületekben a híg-, és szervestrágya beoltásán keresztül azok optimális hasznosítását. Az alábbi videóban a Bacteriolit kijuttatása látható a gyakorlatban.
A Bacteriolittal kezelt trágya nem büdös, már az egy hónapja kihordott trágyának is csupán egész enyhe szaga van.
Az elmúlt hetet Franciaországban töltöttük, a Sobac cég meghívására. Az első két nap eseményeit hírfolyamunkon olvashatja. A harmadik szakmai napunkon a Közép-Franciaországban található Vitracban jártunk, ahol a 630 m magasságban elhelyezkedő Batisse Farmot látogattuk meg.
Március 12-én délelőtt Párizstól délre, a GIE Mehdi gazdaságban jártunk.
Ezt a hetet a francia Sobac cég meghívásával Franciaországban töltjük. A többi európai képviselővel a terepen vizsgáljuk a Bacteriosol és Bacteriolit termékek használatával elérhető előnyöket.
Magyarországon – ahogyan szerte a világban – egyre súlyosabb gondokat okoz a termőtalaj
minőségének romlása. Az iparszerű mezőgazdaság térnyerésével elveszett az a tudás, hogy a
problémamentes termelés egyik alapfeltétele a jó vetésforgó, és már azon sem gondolkodunk
el, hogy ahogyan a növénynek tápanyagokra, úgy a talajnak szervesanyagra és védelemre van
szüksége
Hat év alatt közel jelentős termőréteg-növekedés, szemmel láthatóan élő
talaj, gyors és maradéktalan szervesanyag-bomlás, erős, stressztűrő
növények, stabilan jó termésátlagok, gazdaságos működés. A Sersia Farm
és a Pusztaszabolcsi Agrár ZRt. együttműködését rendszeres
talajszelvény-elemzésekkel követjük.
Több kutatás is igazolja, hogy Európában – a déli országok mellett – a Kárpát-medence van legjobban kitéve az éghajlatváltozásnak. Az energiaipar mellett a mezőgazdaságot érinti a leginkább a változás, és ezzel párhuzamosan ez a két szektor a leginkább felelős érte. Az extrém hőingadozások és a szárazságok érzékenyebbé tesznek bennünket a termelés során. Az esővíz jelenleg még többnyire elegendő a termeléshez, ám a század végére ez is megváltozhat, ráadásul a csapadék „időzítése” már most sem a fő vegetációs időhöz alkalmazkodik, és a szélsőségek várhatóan egyre csak nagyobbak lesznek.