Párizstól délre, a GIE Mehdi gazdaságban jártunk

A gazdálkodó aránylag kis területen, 150 hektáron gazdálkodik, és kb. 17 éve fogalmazta meg magának, hogy a konvencionális növénytermesztés, a maga hagyományos formájában nem vonzó a számára. Elkezdte keresni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé tették, hogy egyszerűsített módon, gazdaságosan termeljen, a biológiai elvek felhasználásával.

Ekkor találta meg a Sobac cég Bacteriosol nevű komposzt alapú természetes talajjavító szerét, és úgy vélte, ez a termék beleillik abba a stratégiába, melyet követni szeretne. Most, 17 évvel a talajkezelés megkezdése után, az alábbiakat tapasztalhattuk nála.

A talajainak jellege erősen homokos, gyenge szervesanyag tartalmú, ami bár jobb minőségű, mint nálunk az Alföldön tapasztalható vakolóhomok, de mégis homoktalaj. Az éves csapadékmennyiség 550-600 mm, de a jobb években egyenletes eloszlásban. Lehetsősége van az öntözésre is, amit a talajai javulásával jelenleg 2x40 mm-es dózisban képes korlátozni tekintettel az öntözés magas költségeire.

A 150 hektáron 8 különböző fő kultúrát termeszt:

• kukoricát, őszi árpát,
• tavaszi árpát,
• napraforgót,
• cukorrépát,
• repcét,
• és a takarónövény keverékeihez szükséges szaporítást, mint a lóbab.

Általában nem szánt, a tárcsát is kerüli, az egyszerűsített talajművelés elvei szerint inkább fogas eszközöket használ, 10-13 cm mélységben. Sajnos néha előfordul, hogy az elszaporodó egyszikű gyomok miatt mégis elő kell vennie az ekét, de ebben az esetben is 20 cm-nél kisebb mélységben alkalmazza.

Évente 100 kg/ha Bacteriosol koncentrátumot juttat ki területeire.

A gabona kultúrák után, de még a következő évi tavaszi kultúrák előtt augusztus 15-i vetéssel takarónövény keveréket vet, melyben facélia, lóbab, bíborhere és abesszín mustár is van. A keverék terminálásához a megvásárolt (képen is látható ) FACA hengert használja, ezzel kis üzemanyagköltséggel, hatékonyan tudja terminálni a takarónövény kultúrát. Ha nagyon szükséges, glifozátot is használ a lehető legkisebb mennyiségben.

A gazdaságban néhány éve folyik kísérlet a acteriosol optimális használatának meghatározásához.

Tél végéhez közel többek között a Bacteriosolllal kezelt, és kontrol terület nitrogén műtrágya nélküli ásványi nitrogén szintjét mérték meg. A kezelt területen az ásványi (felvehető) nitrogén szint 2-3 X jelentősebb volt, mint a kezeletlen területen.

Alapvetően 80-100 kg N hatóanyaggal dolgozik a kukricában, és így kétszeri öntözéssel általában 11-12 tonnát arat. A gabona jellemző vetéseredménye 7-9 tonna 150 kg nitrogén hatóanyag felhasználásával, ami 50 kg-al kevesebb, mint a régebben kijuttatott mennyiség. Az árpa is hasonló termést ad, míg a napraforgó általában 3-3,7 tonnát hoz.

A termelővel kimentünk két gabonatermő területre. Először ásóval kiemelt kisebb szeletből elemeztük, majd rakodógéppel végzett mini talajszelvényben vizsgáltuk meg a talajt. Megállapíthattuk, hogy a gazdaság talaja a saját jellegéhez (nagyon magas homoktartalommal bíró talaj) képest sokat javult, és az alkalmazott minimálművelés, valamint a takarónövények használata a lehető legjobban kiegészítette a Bacteriosolllal végzett magas mikroorganizmus tartalmú talajoltást.