Szervesanyag-gazdálkodás – az élő talaj alapja

Amikor egy talajszelvényt megnyitunk, gyakran már a gödör szélén is érezhető a gomba illata. Ez jó jel: azt mutatja, hogy a talaj szervesanyag-készlete kedvező irányba fejlődik, és élénk biológiai élet zajlik benne.

A szerves anyag minősége kulcsfontosságú

Nem mindegy azonban, hogy milyen forrásból származik a talajba juttatott szervesanyag. Franciaországban – de máshol is – gyakran találkozni kommunális eredetű szervesanyaggal, amely a szennyvíztisztító telepekről származik. Ezek az anyagok sok esetben tartalmaznak nehézfémeket, például titánt, kadmiumot és más, az élő szervezetek számára emészthetetlen és mérgező elemeket.

Veszélyek a növénytermesztésben és az élelmiszerláncban

Ezek a nehézfémek a talajba kerülve nemcsak annak biológiai életét veszélyeztetik, hanem be is juthatnak a termesztett növényekbe. Különösen a mélyre hatoló gyökérzetű növények, például a cukorrépa, képesek felszívni ezeket a szennyező anyagokat. Ez pedig hosszú távon nemcsak a talaj szennyezéséhez, hanem élelmiszerbiztonsági problémákhoz is vezethet.

Fontos üzenet: a termőföld nem szemetes

A talaj nem hulladéklerakó. Meg kell védenünk a termőföldet attól, hogy szennyező anyagokat juttassunk bele – legyen szó ipari melléktermékekről, kommunális szennyvíziszapról vagy nem megfelelően kezelt szerves trágyáról. A hosszú távú talajélet és az egészséges élelmiszer-előállítás csakis tiszta, jó minőségű szervesanyaggal valósítható meg.