Magyarország éghajlati sérülékenysége európai léptékben is jelentős

Mit jelent az hogy hőhullám illetve hogy hőhullámos nap?

Ezt többféle statisztika tárgyalja. A legdurvább az, amikor azt mondják, hogy 25 °C a középhőmérséklet, ami annyit jelent, hogy a csúcshőmérséklet 40 fok felett van. Ezeket a napokat nevezzük hőstresszes napoknak. Ha három, négy, esetleg öt ilyen egymást követő napunk van, akkor az a kukorica számára letális. Tehát azon kívül, hogy a stabilitásunk veszélyben van, a leginkább veszélyben lévő növény az, amelyik nyáron kint van a szántóföldön és ezen belül is a silókukorica. 

 Ez a tény azért drámai számunkra, mert jelenleg a kukorica szilázsra alapozott a tejelő szarvasmarha takarmányozása és láthatóan jelentősen növekedni fog az egy évre eső hőstresszes napok száma. A nyári időszakban összesen 1-2 héttel is több ilyen nap lehet annál, mint amit megszoktunk. Tehát három hónap alatt kapunk plusz két hőstresszes hetet.

Remélhetőleg ez azért időnként darabolva érkezik majd, tehát nem egymást követő napokon. De ha egyben jön, mint ahogy 2007-ben is történt, akkor az katasztrofális a silókukoricára nézve. 

A klímaváltozás másik jelensége, ami megfigyelhető, hogy ősszel, télen és tavasszal kicsit több a csapadék. Ősszel, esetleg télen, illetve kora tavasszal átlagosan talán azt lehet mondani, hogy 10 %-kal több csapadékra számíthatunk, ami azt jelenti, hogy az őszi vetések talán nagyobb biztonságban vannak.

Nem minden évben, de úgy tűnik, hogy trendszerűen az őszi vetésű tömegtakarmányokra nagyobb biztonsággal számolhatunk, mint a nem aszálytűrő nyári kultúrákra. 

A tömegtakarmány-bázis evolúciója

Történetünk az olaszperjével a 2007-es aszályos év után indult el. 2012-ben bár már ismertük az őszi vetésűek, de újra átéltünk egy drámai nyarat. Ezt követte a 2021-es és 22-es időszak, amikor két egymást követő rossz évünk volt, tehát melegedik a helyzet. Nem csak az időjárás, hanem a mi helyzetünk is, de ez talán nem is ért minket annyira váratlanul.

A Sersia Farmnál 2008 óta foglalkozunk azokkal a tömegtakarmányokkal, amelyek segítenek nekünk a túlélésben. Tehát kezdtünk egy olaszperjével 2008-ban (előtte is volt, de nagyobb (600-800 hektár) területen csak 2008-tól kezdve). Tehát egy katasztrofális 2007-es nyár után következett a az olaszperje induló éve. 

Természetesen voltak negatív tapasztalatok. Nyilván vannak nagyon száraz területek és akkor még jóval kevesebb volt a tapasztalat a fűvel, ezért volt, aki inkább a szárazságtűrőbb gabonafélék felé fordult.

A gabonafélékkel jóval később, öt-hat évvel az olaszperje bevezetése utána kezdtünk el foglalkozni. A rozs rövid betakarítási ablaka miatt kezdtünk el kacsingatni a tritikálék felé, majd a gabona keverékek is megjelentek a piacon. Aztán később megjelent a szárazságtűrő olaszperje és a Festulolium (tehát csenkesz hibrid) és mára már foglalkozunk a nyári kultúrákkal is, hiszen úgy néz ki, hogy az öntözést sem fogja tudni megmenteni a kukoricát számos területen.

Ezt követően jelentek meg tehát a BMR cirkok, a PPS cirkok, a törpe cirkok (BRACH) és a “multicut”, tehát többszörös betakarítási lehetőséget adó szudáni fű.

Tehát ezt éltük meg 2008 óta, ez volt a mi kis evolúciónk.

Tehát a SersiaFarmhoz köthető az az új szemléletet, hogy az olaszperje Magyarországon is a szántóföldi növénytermesztésben számításba jöhet. Ez addig nem volt a köztermesztésben, mert gyepben gondolkodtunk. A szántóföldi fű az akkoriban nagyon új dolognak számított és nagyon bátornak kellett lenni akkor, hogy valaki ezt akkor el merje kezdeni.

2008-ban azonban jött a meglepetés, hogy ez a vékony szárú növény milyen sűrű és milyen jó hozamot ad, amit megtámogatott 2008 időjárás tekintetben jó tavasza. Ami még nagyobb meglepetést okozott, hogy nem csak hozamban, de élettanilag is kiváló a tehenek számára.

Ekkor jöttünk rá, hogy Magyarországon hozamban és élettani hatásban is komoly szerepe és jelentősége lesz ennek a növénynek.

Mit tud ez a növény?

Mint minden tömegtakarmány, a bendőben keletkező savakat tudja ellensúlyozni. Napi 120 liter nyál kell a “semlegesítéshez” (p,2-6,5 pH).

12-15 liter sav képződik a bendőben, és ezt kellene ellensúlyozni a nyállal. Na de a nyál az kevésbé lúgos (8-9 pH). Tehát 120-130 liter nyál kell stabilan, hogy a bendő tudja pufferelni.

Mi az a struktúrhatás? A tehén kérődzik. A keletkező nyál stabilan tudja tartani a bendőt, onnantól kezdve nagyobb biztonságban van a tőgy, az embrió, a láb és a tejtermlés is. De nem csak ezt tudja.

Nagyon fontos, hogy az olaszperje és a hozzá hasonló tömegtakarmányok jó emészthetőségű takarmányok, de tudnak még valamit.

Önálló, tápláló hatásuk van, energiát hordoznak, de ez nem keményítő alapú energia, hanem rostalapú energia. Ez azért fontos, mert megjelentek azok a fűszilázsok, amelyeknek 6, 6,5, illetve 7 mJ lett az energiatartalmuk. Tehát nagyon magas energiatartalmat tudunk nyújtani.

Ez annak köszönhető, hogy volt rá lehetőségünk, hogy kísérleti úton emésztési együtthatókat határozzunk meg, és az 5 mJ helyett ki mertük adni a 6-6,4 mJ, magas fűzszilás értéket. Magyarul kevesebb abrakot kell etetni, kevesebb fehérjehordozó kell, tehát költséghatékonyabb az állattartás.

Van még egy nagyon fontos dolog. Ha egy rost jól bomlik le, az egy dolog, de ha gyorsan bomlik le, (a kukorica lassú, lusta rostjához képest,) akkor az azt jelenti, hogy a tehén hamarabb lesz éhes.

Ha pedig hamarabb lesz éhes, akkor hamarabb áll fel enni, ezért a szárazanyagfelvételt is tudja javítani. Ez volt a nyári hatásnak az alapja, hogy fenntartotta az étvágyat és csökkentette az energiahiányt. Ezért lett egy sor paraméter jobb 2008 nyarán, amikor nagy mennyiséget tudtunk etetni, de nagyon nagy hangsúly van a mennyiségen.

Ebben az időszakban alakult át az üszőnevelési stratégiánk is

Klasszikusan kukoricaszilázs és alapvetően gyenge minőségű tömegtakarmány alap helyett elkezdtünk gondolkodni az őszi keverékekben, illetve a korszerű cirok félékben.

Időjárás

Az elmúlt 10 évet megfigyelve tavaly volt a legkisebb a silókukorica hozam. 17 tonna volt az országos átlag. Ezt az Agrárgazdasági Kutató Intézet által kiadott átlag.

Az elmúlt 10 évre visszatekintve nagyjából 5 évben volt 30 fölötti az átlaghozam, 5 évben gyenge volt és ebből kettőben katasztrofális. Ez az, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.

A keményítő tartalom statisztikája az ÁT Kft. laboratóriumi átlaga, tehát nem országos átlag, de reprezentatív. A 10 évből kettőben értük el az átlagos 35% keményítőtartalmat, ami normálisnak tekinthető. A többi évben 35% alatt voltunk, és két év volt, amikor drámaian alacsony volt. Most körülbelül 21%-os átlag keményítő tartalmúak a kukoricaszilázsok. 

Az öntözés segíthet, de nem jelent teljes biztonságot, mert a hőstressz ellen nem ad védelmet. Ezért együtt kell gondolkodnunk, leginkább egy jó növénytermesztési stratégiában és mellette párhuzamosan az öntözi technológiákban.

Érdemes kettőstermesztésben gondolkodni.

Például rozs és kukorica párosítás vagy ha Amerikát nézzük, ott a tritikálé és a BMR cirok, valamint a szudánifű párosítás az, ami sokkal népszerűbb. A tritikálé kicsit kényelmesebb a betakarítási protokollja miatt. Az intenzív fű szintén jó, egy későbbi vetésű BMR cirokkal vagy szudánifűvel.

Nem feltétlenül kell öntözött területben gondolkodni, mert bizony a cirok félék egy kevésbé drámai nyár esetében stabilan adhatnak a túlélésre lehetőséget, csak a takarmányadagba kell tudni beilleszteni. 

A cirok nem sivatagi növény, de 30%-kal kevesebb csapadékon is jól tud fejlődni a kukoricához képest, de azért neki is kell az 150-200 mm. Ha nem tud kikelni, ő sem fog tudni fejlődni, de mindenképpen nagyobb a szárazságtűrése.

Nyár kikerülésével termeszthető tömegtakarmányok

A nyár kikerülésével termeszthető gabonafélékből és fűfélékből sok lehetőség áll rendelkezésre. A szárazságtűrő nyári kultúrákban elsősorban a cirokfélék dominálnak, illetve a nyilván a szudánifű. 

Nagyon fontos, hogy a keményítőhiány miatt a növendékeknél gondoljuk újra a takarmányadagot és az amögött álló tömegtakarmány stratégiát. Itt visszanyúlhatunk a múltba egy kicsit. Tehát például egy gabonaszilás betakarítható teljes viaszérésben. A szudánifű, illetve a különböző cirok keverékek leginkább azok, amelyek nagy hozamot tudnak adni jó stabilitással.

A takarmányadag. 

Vannak olyan területek, ahol sem az öntözés nem ad lehetőséget a megoldásra, sem pedig más alternatív utak. Ezeken a területeket a cirok vagy a szudánifű jelenti a megoldást.

A kukorica kiváltására alkalmas stratégia, hogy a cirkot kombináljuk egy nedves kukoricával vagy egy LKS-sel, tehát egy csőzuzalékkal. Azaz a kukorica szilázsból hiányzó keményítőt egy jól emészthető keményítővel pótoljuk. Vagy alternatív megoldás, ha a kukorica helyett egy sokkal jobban emészthető rostforrást választunk (,ami még szárazságtűrőbb is) egy nedves kukorica vagy LKS kombinációval. 

Mi ennek az alapja? Az, hogy az új BMR cirokféléknek az emészthetősége 60% vagy afölötti a kukorica szilázs rostemészthetőségéhez képest.

Az lehet látni, hogy a cirok és a szudánifű lényegesen több, másfélszer annyi emészthető rostot visz be az adagba, mint a kukorica szilázs. Tehát jelentős a különbség mint emészthető rostforrás a cirok és a kukorica között. Ez egy nagyon fontos tulajdonság lesz, és erre lehet építeni takarmányadagot (tejelő takarmány adagot is).

Azonban fontos, hogy ki kell tudni egészíteni és nem kukoricadarával, mert a kukoricadara keményítője lassan bomlik és kismértékben blomlik a bendőben. Pedig a legfontosabb, hogy a bendő mikrobákat a leghatékonyabban tudjuk etetni, mert az fog stabilan jó termést biztosítani.

Ezért a nedves, roppantott vagy a nedves darált kukorica lesz az egyik út, ahol 20-25%-kal jobb keményítő emészthetőséget tudunk produkálni, tehát megközelítjük a viaszérésű kukoricaszilázsban lévő keményítő emészthetőségét.

LKS

Nem CCM, nem HMC. A CCM kombájnnal betakarított csőzuzalék, az LKS az járvaszecskázóval. Tehát a silókukorica betakarítására használt, géppel betakarított anyag.

Betakarítjuk, letörjük a csöveket, egy kevés szár, levél kerül bele, jöhet be a siló depóba és ott betapossuk. Tehát kevés munkaművelettel járó. Szárítási energiaigénye nincs, tehát olcsóbb tömegtakarmány. Annyi, hogy a keményítő tartalma kisebb, mint a nedves kukoricáé, tehát itt 550-600 gramm keményítővel lehet csak számolni. Cserébe viszont van emészthető rost benne, tehát ez is egy jó párja a cirok féléknek. 

Lehet-e tejelő tehenet takarmányozni cirokkal? 

A BMR cirok már eléri azt a rost emészthetőségi értéket, ami kellő energiatartalmat biztosít számára ahhoz, hogy részben vagy egészben lecseréljük a kukorica szilázst. Nyilván azokon a területeken lesz ennek jelentősége, ahol a kukorica az aflatoxin és az öntözés hiánya miatt hosszú távon nem biztonságos. 

Egy sima cirok nem alternatíva, de a BMR cirok sokkal jobb eredményeket hoz, mint egy hagyományos cirok, és a BMR cirok a kukorica szilázshoz képest sem ad drámaian gyengébb eredményeket. Nyilván vannak olyan telepek, ahol akár még jobb eredményt is adhat. Az a kérdés, hogy milyen kukoricaszilász van mögötte. 

Ha 20% keményítőtartalmú, tehát egy gyenge kukoricaszilázs, akkor nagy valószínűséggel egy BMR cirok szilázs nem hasonló, hanem akár jobb eredményt is tud adni.

Nyilván egy ereje teljében lévő jó kukorica szilázs esetében azért egy picit szorosabb a történet, de amikor baj van, akkor az a lényeg, hogy a BMR cirok sem fog jelentős termelés csökkenést okozni egy tejelő állományban, ha azt ésszerűen illesztjük be a takarmányadagba. 

A szudánifű egy kicsit nehézkesebb betakarítás szempontjából, de sokkal több lehetőséget ad.

60 nap, 30 nap, 30 nap. Tehát háromszor is be tudjuk takarítani ha fővetésben (illetve időben) vetjük el.

Ugyanaz a növény akár különböző betakarítási technológiákkal is lehozható. Egy menetben az üsző növendék állománynak, két menetben, fiatalon inkább a tejelő állománynak.

2023.06.20., Orosz Szilvia előadása alapján