2022 nyara a legmelegebb volt 1901 óta - mi várható?

A következő sorokba foglaltak az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai főtanácsadójának, Dr. Lakatos Mónikának az előadására alapszanak.

Hazai és globális hőmérséklet változások viszonya egymáshoz

A kiugró változások Magyarországot, a szelidebb görbe pedig a globális változásokat jellemzi. Azért tér el külalakban egymástól ennyire a két görbe, mert a globális kílmaváltozásnál mindig vannak enyhítő tényezők. Tehát például ha az egyik országban éppen nagyon meleg van, akkor általában a világ másik felén valamelyik országban pedig pont az ellenkező folyamatok zajlanak.

Ami nekünk igazából fontos, hogy mi a globális lineáris trend, amit hozzá tudunk rendelni a változásokhoz. Amíg globálisan nézve a változás 1901-től 1,14 °C volt, addig a hazai változás 1,21 °C volt. Ez ez azt jelenti, hogy Magyarország érintettebb a klímaváltozás hatásai kapcsán, mint általában a világ sok más része.

Ez egyrészt annak tudható be, hogy mi az északi féltekén vagyunk, másrészt a kontinensek belsejében ez mindig erőteljesebb. 

A 2022 nyara az a legmelegebb nyár volt 1901 óta

Ha egy 30 éves referencia időszakot nézünk, ami jelenleg a normál, akkor jól megfigyelhető, hogy két fokkal volt összességében melegebb a 2022-es nyár. Viszont ha egy régebbi dátumhoz viszonyítunk, akkor már 3,1 °C különbség állapítható meg. Ez pár fok csupán, mégis ennél sokkal melegebbnek érezzük.

A másik információ, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha megvizsgáljuk, hogy 1901 óta melyik években volt a legmelegebb nyáron, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a 10 legmelegebb nyár egy dátumtól eltekintve mind a 2000-es évek utánra tehető.

2022-ben komoly aszály is volt

Ez a kimutatás 2022. novemberében készült, tehát nincsenek benne az év végi csapadékok. 

Viszont, ami fontos, hogy az átlagos csapadékokhoz viszonyítva (30 éves csapadék átlagokhoz viszonyítva) gyakorlatilag novemberig csupán két olyan hónap volt, ami az átlagon felüli csapadékot hozta. Az összes többi az jóval szárazabb volt az átlagosnál. Ez volt az, amit komolyan megéreztünk.

Az aszály főképp az ország középső területeit érintette. Amely területek ebből nagyjából kimaradtak, azok a határvidékek, tehát a Nyugat-Dunántúl, illetve az északi részek.

A klímakutatók a kimutatásokból azt a következtetést vonják le, hogy Magyarországon rendszerint jelen van az aszály, tehát nem csak az elmúlt időszakban vált jellemzővé.

A klímakutatók továbbá azt is kijelentették, hogyha nem lenne klímaváltozás, akkor úgy 400 évente lenne ilyen aszályos és forró év, mint a tavalyi volt. De mivel jelen van, ezért sajnos 20 évente számíthatunk rá.

Péczely-féle éghajlati körzetek

Péczely György alkotott egy olyan éghajlati körzet besorolást, ami Magyarországon nagyon jól alkalmazható. Két szempontot vett figyelembe: a csapadék mennyiséget és a hőmérsékletet. Ez alapján a két információ alapján kategorizálja a különböző területeket.

Ami sokkoló, azaz, hogy az 1961 és 1990 közötti meleg száraz régiókat összevetve napjainkkal, óriási különbségeket figyelhetünk meg. Napjainkra már az ország nagy része, több mint 57%-a meleg és száraz.

További fontos hatások a magyar mezőgazdaságra

Télen kevesebb a fagyos napok száma, ami az alábbi grafikonról nagyon jól leolvasható.

1901-től 19 nappal csökkent a fagyos napok száma Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a csapadékos napok száma is csökkenőben van, viszont az esőzések sokkal nagyobb internzitásúak. Ez utóbbi főleg nyárra igaz. 

Fontos kiemelni, hogy ezt nem csak mi látjuk így, nem csak mi érezzük így, hanem a tudósok is visszaigazolják.

Ami azonban lehetőségeket hordoz az az, hogy a klímaváltozással együtt a vegetációs időszak hossza is megnyúlt. 

Összesen 26 nappal hosszabb a vegetációs idő

Egyrészt tavasszal 12 nappal korábban indul a vegetációs idő. Ez azt jelenti, hogy öt foknál melegebb van. Ősz végén viszont a vége 12 nappal tovább tart és 14 nappal korábban kezdődik.

Ez összességében azt jelenti, hogy 26 nappal hosszabb a vegetációs idő.

Aszálytűrő növényeinket általában valamilyen téli takarmány kultúra után érdemes vetni. Ha megnézzük ezeket az adatokat, akkor ez azt jelenti, hogy a téli takarmány kultúrák jobban fogják tudni hasznosítani a csapadékot, hiszen vegetációban lesznek és valószínűleg korábban lesznek betakaríthatóak.

2023.04.04. Aranyoss Éva előadása alapján