Talajszelvény-vizsgálatok
2025.06.11 13:58

Talajtömörödés – amikor a talaj bezáródik önmagába

Talajtömörödés – amikor a talaj bezáródik önmagába

A talaj tömörödése az egyik legfontosabb figyelmeztető jel. Általában akkor következik be, amikor a talaj elveszíti belső szerkezetét, levegőtlenné válik, és úgymond „bezárul önmagába”. Az ilyen talaj nem lélegzik, nem engedi át az oxigént – és oxigén nélkül az élet sem maradhat fenn. Christophe Frebourg szavaival: „Ha egy élő közegben nincs jelen már az oxigén, az a halál.".

A tömörödött, „halott” talajt lehet mechanikusan lazítani – akár 50 cm mélységben is –, de ez rendkívül energiaigényes beavatkozás, és évente ismételni kellene. Sokkal hatékonyabb megoldás, ha biológiai úton tesszük „élővé” a talajt – így magától válik lazábbá és jól szellőzővé. A növények gyökérzete kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.

A talajtömörödés másik kulcsfontosságú tényezője a szervesanyag-gazdálkodás. A szervesanyag akkor hasznos a talajélet számára, ha előzőleg jól kezelték – például komposztálással. Ha nem megfelelően érett anyagot dolgozunk be, az akár tőzegszerű, levegőtlen állapotokat is előidézhet.

Összefoglalva: ha tömörödés van, akkor nincs élet a talajban és ez sokszor a nem megfelelő szervesanyag-gazdálkodáshoz kapcsolódik. Ennek a megoldása mezőgazdasági eszközökkel nagyon sokba kerül.