Művelési módszertől független a pocokkár

Amit fontos tudni a pockokról, hogy igen szapora állatkák. Egy pár egy év alatt akár 150-200 egyedet hoz a világra, egy évben 10x is fialhat és alkalmanként 8-10 kölyökkel lehet számolni. 21 napig vemhes, a kölykök pedig 18-20 napig szopnak, de már 2 hetesen ivarérettek. Egy pocok akár két évig is elél. Ezek az elképesztő tények mutatják, hogy rövid idő alatt képesek igen nagy számban elszaporodni.

A mezei pocok téli álmot nem alszik, hó esetén a járatait fűvel béleli ki kényelmes, meleg búvóhelyet biztosítva magának. Bár az idei téli tartós fagyok kedveznek számunkra szaporulat szempontjából, de ahogy a mezőgazdaság minden területén, az időjárás egy befolyásolhatatlan tényező, amelyre nem lehet alapozni. 

Takarmányban nem válogat és ha veszélyt érez, okosan elbújik a pocok!

Lényegében minden szántóföldi növényt képesek megrácskálni, nem válogat, a kár, amit okoznak átlagosan 60-100%, tehát akár teljesen tarra pusztítják a területet. A szakirodalom szerint a szegletes led és a somkóró gyökereiben lévő hatóanyagok is pusztító hatással vannak a pockokra, azonban tényleges tapasztalatról egyelőre nincs tudomásunk ezzel kapcsolatban.

Általában 20-30 cm mélyen vannak a járatai, de sajnos még a mélyszántás sem oldja meg a problémát, mert ha bajt érez, akár 2 méter mélyre is leássa magát és a friss vetés jellemzően újra visszacsábítja a területre. Tehát bár táplálékért kénytelen feljönni a felszínre, de alapvetően a művelt, hideg, beázott réteg alatt bújik meg, így művelési módtól független a jelenlétük. No-till és min-till területeken is ugyanannyi egyed él, mint a forgatott talajművelést alkalmazó gazdáknál.

Meglepő lehet, de a gyümölcsösök sincsenek biztonságban

A gyümölcsösök az őszi-téli időszakban vannak nagy veszélyben, hiszen a gyümölcsök érése idején a pockok könnyedén találnak maguknak táplálékot. Azonban amint vége a gyümölcs szezonnak, számukra is vége a gazdag élelem forrásnak, amelyet a gyümölcsfák gyökereivel pótolnak. Főleg a fiatal, még gyenge gyümölcsfák vannak nagyobb veszélyben, amelyekben akkora mértékű kárt tesznek a rágcsálók, hogy könnyedén kifordulnak a földből. Természetesen az idősebb fák sincsenek biztonságban, de a kifejlett, erős gyökérzet miatt nagyobb eséllyel élik túl a pockok lakomáját.

A természetes ellenségei nyújthatják a megoldást

Fák hiányában jelenleg a pockoknak édenkert, a ragadozó madaraknak viszont élhetetlen területeket jelentenek szántóföldjeink. Természetesen vannak készítmények, amelyekkel védekezni lehet a kártevőkkel szemben, viszont a járatkezelés megvalósítása erőforrás hiányában szinte lehetetlen. A kiszórt mérgek az emberekre is veszélyesek, az irtás után a tetemeket össze kell gyűjteni, a kiszórodott készítményt össze kell szedni és ráadásul értesíteni kell a vadásztársaságokat is és vadriasztást is végezni kell, hogy más állatokat ne veszélyeztessen a kiszórt csalétek.

Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy az egyetlen megoldást a ragadozó madarak nyújthatják. Célszerű a táblák széleire kihelyezni az úgynevezett "T-fákat", amely így a művelést sem lehetetleníti el. Ezekkel a kb. 2,5 méteres keresztfával rendelkező oszlopokkal ideális vadászlest építhetünk számukra. A tábla közepére helyezett T-fákkal körültekintően kell bánni, mert ha művelés előtt esetleg eldől, kis eséllyel lehet észrevenni és komoly károkat okozhat a művelési eszközökben. A táblán belül elhelyezett fákat tehát művelés előtt fel kell szedni.

Kisebb terület esetén más természetes ellenség is segítség lehet, mint például a macska, amelynek olyan erős ragadozó ösztöne van, hogy éhségtől függetlenül gondoskodik a pocokmentesítésről. Viszont ez szintén csak a kisebb gazdálkodóknak lehet opció azon túl, hogy egy extra állattartói felelősséget tesz a gazdára.

Írta: Frisch Andrea, Sersia Farm Kft.
Németh Pamela és Takács Jánosné közreműködésével
Fotók: Németh Pamela