Blog
2024.03.08 08:35

Hogyan maradjunk versenyképesek a szántóföldi növénytermesztésben?

Hogyan maradjunk versenyképesek a szántóföldi növénytermesztésben?

A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége nagyjából annyira kiszámítható, mint a klímaváltozás. Van egy tendencia, de nagyok a kilengések.

Az Európai Unió megnyitotta a piacát az Ukrán (és a Kazah) gabona, illetve egyéb mezőgazdasági termékek előtt, ami azt eredményezte, hogy a gabonák és az olajos magvak felvásárlási ára drasztikusan lezuhant az EU-ban, illetve jelentősen csökkent a felvásárlási kedv.

Sajnos ez azt jelenti, hogy a kiváló talajadottságú Ukrajnával kell felvennünk a versenyt úgy, hogy a feltételek nem azonosak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy noha a GMO-s növények termesztése Magyarországon és Ukrajnában is tiltott, de Ukrajna nem tudja garantálni a mentességet, illetve számos olyan növényvédőszer van, ami az EU-ban már nem engedélyezett, de Ukrajnában igen (pl.: neonikotinoidos csávázás).

Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen versenyképesnek maradni. Ez azt jelenti, hogy a gabona-kukorica-napraforgó vetésforgóban termelő hazai gazdaságok (sok van belőlük!) bajban vannak.

Egyre többen teszik fel a kérdést: mit vessek?

Nehéz a válasz. Sokan legszívesebben parlagon hagynák a földjüket, mert ilyen árak mellett biztosan veszteséget fognak termelni. Egyesek azon gondolkodnak, hogy tavasszal valamilyen olcsó zöldtrágyát vetnek, hogy a támogatásból minél nagyobb rész megmaradjon és a föld minősége pedig javuljon. Sokan gondolkoznak el az imputanyagok mennyiségének drasztikus csökkentésén is. Látják ezt a műtrágya gyártók is, mert az áraikat folyamatosan csökkentik, illetve akcióznak.

Nehéz év elé nézünk! Viszont minden nehézség egyúttal lehetőségeket is hordoz magában. A talajművelés átgondolása is a klímaváltozással gyorsult fel, egyre többen lazítanak szántás helyett, illetve igyekeznek a minimál művelés felé elmozdulni.

Az idei évben a költségcsökkentés szellemében ez a tendencia várhatóan föl fog gyorsulni. A tápanyagellátási terv kialakításánál nagyon fontos lenne a talajok tápanyagszolgáltató képességét, az egyéb szervesanyag források (szerves trágya, hígtrágya, takarónövény kultúrák) hatóanyagtartalmát is figyelembe venni, nem kell teljes mértékben a műtrágyákra hagyatkozni!

Érdemes mérlegelni a tavaszi vetéseknél a nitrogén műtrágyák kijuttatásának módját (vetéskor sor mellé, nem telibe).

Szántóföldi növények nitrogén szükséglete/t termés

Kultúra

N szükséglet hatóanyag

Zab

22 kg

Durum búza

37 kg

Étkezési búza

30 kg

Javító minőségű étkezési búza

35 kg

Őszi káposzta repce

70 kg (max.:330 kg)

Tavaszi káposzta repce

52 kg

Olajlen

45 kg

Siló kukorica

14 kg/t sz.a.

Szemes kukorica 10 t/ha alatt

23 kg

Szemes kukorica 10-12 t/ha között

22 kg

Szemes kukorica 12 t/ha felett

21 kg

Tavaszi árpa

22-25 kg

Őszi árpa

25 kg

Rozs

23 kg

Siló cirok

13 kg/t sz.a.

Mag cirok

24 kg

Napraforgó

45 kg

Tritikálé

26 kg

Forrás: COMIFER/GREN Champagne-Ardenne

A talajok tápanyagszolgáltató képességét sok tényező befolyásolja, de van kettő, ami alapvetően fontos: a talaj élőanyag tartalma, valamint a rendelkezésre álló vízmennyiség. A talaj egy életközösségnek ad teret, melynek működéséről, kölcsönhatásairól hiányos tudással rendelkezünk. Egyet biztosan tudunk: ahhoz, hogy termékeny legyen egy talaj, ahhoz ezt az életközösséget magas szinten kell tartani, amihez pedig táplálékra (szervesanyag), levegőre (a felsőbb talajrétegek esetén), és vízre van szükség.

Szervesanyag biztosítása: a talajnak folyamatosan takarás kell, hogy a talajélet táplálás folyamatos legyen. Egyrészt vegetációban a gyökérválladékon, másrészt pedig betakarítás után az elhalt gyökér-, és szár maradványon keresztül. Ebből a szempontból a gabona-kukorica-napraforgó vetésforgó nem szerencsés, mert a talaj túl sokáig marad takaratlanul, szervesanyag nélkül. Érdemes ezt a vetésforgót kiegészíteni, takarónövény kultúrákat beiktatni. A talajnak mindig éhesnek kell lennie!

Levegő biztosítása: a felső talajrétegekben a szervesanyagok lebontását végző mikrobáknak levegőre van szükségük. Az intenzív talajélettel rendelkező talajokban a talajszerkezet a kapillárisokon keresztül biztosítja a talaj levegőztetését. Arra viszont ügyelni kell, hogy ezt a kapilláris rendszert indokolatlan, vagy rosszkor végzett talajműveléssel ne romboljuk le!

Víz biztosítása: víz nélkül nincs élet, ez a talajéletre is érvényes. Az öntözést nem mindenki tudja biztosítani, ráadásul annak is lehetnek negatív következményei, mint a túlöntözéskor bekövetkező tömörödés, tápanyag kimosódás. Akár van lehetőség öntözésre, akár nincs, a talaj vízháztartásának javítása mindenképp közös célunk. Ennek megfelelően javítanunk kell a talajaink élőanyag tartalmát, és törekednünk kell a kímélő talajművelésre.

Most nézzünk egy gyakorlati példát, hogy a talajélet élénkítése hogyan teszi lehetővé az input anyagok csökkentését és a talajművelés egyszerűsítését.


Pusztaszabolcsi Mg. Zrt.

A Pusztaszabolcsi Mg. Zrt. Fejér megyében gazdálkodik 1.000 hektáron. Csapadékellátás szempontjából a kecskeméti régióhoz tartozik.

Alaptevékenysége a tejtermelés, amelyet a 700 tehenes Holstein-fríz állomány biztosít. Emellett pedig saját tejüzemükben tejtermékek széles választékát állítják elő és értékesítik.

Középkötött mezőségi talajon gazdálkodnak, melyet 2010 óta javítanak. A talajjavítás alapja a tehenészetben képződött Bacteriolit koncentrátum trágyakezelőszerrel kezelt komposztált trágya, valamint a granulált formájú Bacteriosol koncentrátum talajjavító termék.

Ennek a 2 szernek a használatával elérték, hogy alapműtrágyákat a kezdetektől elhagyták, a szántást fokozatosan megszüntették, a művelési mélységet pedig 15 cm-ben maximalizálták (ez a mélyebb művelet a kukorica szármaradvány bedolgozása ősszel).

Régebben a búzára 170 kg/ha nitrogén hatóanyagot alkalmaztak, a kukoricára pedig 120-150 kg/ha hatóanyag nitrogént.

Egy fajtaváltást követően tavaly 50 kg hatóanyag nitrogén tavaszi fejtrágya mellett 6,9 t/ha lett a búza üzemi átlaga, 34 kg nitrogén hatóanyag mellett pedig 10 tonna/ha a kukorica üzemi átlaga.

Annak is lehetősége van a talajjavításra, aki nem rendelkezik állatállománnyal és nincs szerves trágyája. Ebben az esetben javasolt a optimalizációja takarónövények bevezetésével.

Bárhogyan is alakulnak a terményárak, a termelők alapvető gazdasági érdeke a növénytermesztésben felhasznált imputanyagok (műtrágya, gázolaj, növényvédőszer, gépek, munkaerő stb.) mennyiségének csökkentése, a termésátlagok megőrzése mellett. Ehhez kínál a Sersia Farm Kft. csapata szakmai segítséget.

Kontró József, Sersia Farm Kft.