Tömegtakarmányok előállítása gazdaságossági szempontból

Úgy gondoljuk, hogy annak a tejtermelő gazdaságnak, aki egységnyi területre (tömegtakarmányt termő területen) nem képes realizálni a tejtermelésen keresztül a hibridkukoricának a hasznát, érdemes végiggondolnia a termelés teljes egészét a talajműveléstől kezdve, a tömegtakarmány fajtájának megválasztásán keresztül, a vetésforgón át egészen a takarmányozási rendszerig.

Az öntözés előnyei és hátrányai 

• Biztonságosabbá teszi a takarmánybázis megtermelését. 
• Lehetővé teszi a kettősművelést (,egy évben két kultúra betakarítását).
• Csökkenti a tömegtakarmányok által lekötött területek nagyságát és így javítja a tejtermelés gazdaságosságát.

Azonban az öntözés rombolja a talaj szerkezetét. (Természetesen a megválasztott öntözési technológiától függ, hogy milyen mértékben.) A talaj idővel betömörödik, kimosódik belőle a tápanyag, az agyagásvány-humusz-komplex kötésére szolgáló kálciumot beleértve és pusztul a talaj. Aki öntözésre rendezkedett be, annak javasoljuk, hogy fokozott figyelemmel legyen a talaj javítására, a talajélet folyamatos magas szinten tartására.

További hátránya az öntözésnek, hogy keveseknek áll a rendelkezésére. Éppen ezért cikkünk folytatása leginkább azoknak szól, akik nem tudnak öntözni.

Aszálytűrő növények

Ide sorolhatók a cirkok (BMR), a cirok keverékek, a szudáni füvek (BMR), a takarmánymohar és az indiai BMR köles is. A BMR-nek magasabb a takarmányozási értéke, mint a sima aszálytűrő növényeknek.

Az aszálytűrő növények közös jellemzői, hogy kisebb a vízigényük (30-40%-kal), fejlettebb a gyökérzetük és alvó stádiumba vonulnak, hogyha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű csapadék. Ez utóbbi esetben pont ellenkezően viselkednek, mint a legtöbb növény, amelyek ha nincs víz, akkor a vegetatív fázisból azonnal átmennek generatív fázisba és nem nőnek tovább. Az alvó stádiumba vonuló növények azonban folytatják a fejlődésüket, amint kielégült a vízigényük. Ennek köszönhetően aszály esetén nagyobb termésbiztonságot garantálnak.

Az alábbiakban a már említett aszálytűrő takarmánynövények tulajdonságait vesszük sorra és hogy hogyan érdemes őket elvetni.

A cirok (BMR) helye a vetésforgóban

A BMR cirkok vethetők fővetésben május eleji vetéssel, amelynek alapfeltétele a minimum 15°C-os talajhőmérséklet. Jobb vízgazdálkodású talajokra ajánljuk őket a legjobb eredmény érdekében. A tenyészidejük 110 nap, a termésmennyiség pedig 25-40 tonna/ha szenázs.

A BMR cirkok tejelő állomány takarmányozására is alkalmas, az alábbiakban megtekinthető egy bevizsgálási eredmény a Little Giant BMR cirokról:

• 30% keményítő
• 8% fehérje
• Szervesanyag emészthetősége rendkívül magas (OMd): 72,8%
• Lignin tartalma viszonylag alacsony (ADL): 2,8%
• Energiatartalom 6,2 Mj/kgsz.a (becsült, számított érték)

Képes helyettesíteni egy közepes minőségű silókukoricát.

A BMR cirkok másodvetésben is vethetőek őszi szenázsok (például tritikálé, rozs, olaszperje, őszi keverék) után április vége és május vége között, ideális esetben szeptemberi betakarítással. Ebben az esetben a teljes termelés ⅔-át adja.

Az alábbi képen látható példaképpen a Little Giant BMR cirok, amely 1,8-2 m magasságra nő, bugás cirok. Ha mégsem sikerül a 30% keményítő érték, akkor sincs probléma, mert az energiatartalmának a jelentős részét abban az esetben nem a keményítő fogja adni, hanem a keményítővé át nem alakult cukor.

Az alábbi képen a Little Giant BMR cirok szára látható, amely jól szemlélteti, hogy miért is olyan jó az emészthetősége, miért magas a takarmányozási értéke. 

Cirokkeverékek helye a vetésforgóban

• Gyengébb talajadottságú területek hasznosítására kiváló megoldást nyújtanak. Az ilyen talajokra inkább ezeket a cirkokat javasoljuk a BMR cirkok helyett.
• Öntözetlen körülmények között elsősorban fővetésben javasoljuk.
• Tejelő állományban tenyész üszőkkel, húsmarhákkal, illetve akár tejelő marhákkal is etethető.

Az Édes Kettes keverékünk, amely cukrocirok és BMR cirok keveréke, 2022-ben az egyik  Partnerünknél Zala vármegyében 44,7 tonna termést adott 23,8%-os szárazanyag tartalommal és kiemelkedő, 10,7%-os fehérje tartalommal. Keményítő tartalma csak 6% volt és a nettó energiatartalma 5,6MJ/kg sz.a.. A lignin tartalma valamivel magasabb, mint ahogyan a Little Giant BMR cirok esetében alakult, ugyanis ennek 3,1% volt. Tehát öntözetetlen körülmények között, fővetésben ajánjuk.

Szudáni fű hibrid (BMR) helye a vetésforgóban

A BMR típusú szudáni füveket ebben az esetben is előtérbe helyezzük a magas beltartalom miatt.

A szudáni füvek nagy terméspotenciállal rendelkeznek, kétszer-háromszor kaszálhatók és 25-40 tonnát képesek hektáronként adni 35%-os szárazanyag tartalom mellett. Szenázsként, szénaként adható tejelő- és húsmarha állományoknak is, illetve marhákkal és juhokkal legeltethető. A gyakorlat egyébként az, hogy ha a kaszálót fővetésben vetik, akkor az első kaszálásból szenázst szoktak készíteni, a másodikból vagy szenázst vagy szénát, a harmadikból pedig általában szénát.

Másodvetésben őszi szenázs kultúrák után (például tritikálé, rozs, olaszperje, stb.) vethető május elejétől vagy tavaszi zabos-borsó után akár június végéig. 

Amennyiben a termésmennyiség-beltartalom optimális arányát keressük, akkor még bugahányás előtt, nagyjából 1,50-160 cm magasságban javasoljuk betakarítani nagy, 13-15 cm-es tarlómagasság hagyásával, hogy minél előbb meg tudjon sarjadni.

BMR szudánifű tehénborsóval együtt vetve

Debrecen melletti gazdaságban partnerünk együtt vetette a BMR szudáni füvet a tehén borsóval. Összesen két kaszálásra 10 tonna szárazanyag termés lett és az első kaszálás az 14% fölötti fehérjetartalmú keveréket adott. Mind agronómiai, mind ökonómiai szempontokból is sokkal előnyösebb lehet fűféle pillangós keverékekben gondolkodni. Az ökonómiai szempont az az, hogy 40-50 kg nitrogén hatóanyag bőven elég neki tavasszal, nem kell 60-90 kg/hektárral kalkulálni. Illetve a szimbiózis, ami a növények között van, az lenyűgöző! Tehát röviden: egymást segítik. Nem utolsó sorban sokkal jobb talajállapotot hagy maga után egy gabona-pillangós keverék mint egy monokultúra.

Takarmány mohar és helye a vetésforgóban

Ez egy rövid tenyészidejű, 60 napos, egyszer kaszálható kultúra. Szenázsként, szénaként hasznosítható, tejelő-, húsmarha és juh állományon, illetve legeltethető. Tipikusan az a növény, amelyet ha elvetettünk, nem biztos, hogy tudjuk, hogyan fogjuk betakarítani. Ugyanis számos lehetőség van - vagy szenázst készítünk belőle vagy szénát vagy lelegeltetjük, annak függvényében, hogy milyen az időjárás vagy mit akarunk csinálni.

9-15 tonna/hektár termést ad szenázs értékben. 

Fővetésben is vethető, de nem javasolt a rövid tenyészideje miatt, amely mindössze 60 nap. Fővetésben ha elvetik május közepén, majd július második felében betakarítják, utánna üres marad a föld. A termésmennyiség viszont kevés ahhoz, hogy az kielégítő legyen. Tehát elsősorban másodvetésként ajánljuk és májustól egészen júliusig végig vethető őszi szenázskultúrák, tavaszi zabosborsó után.

Ami igazán nagy erőssége, hogy ha gabonák után kerül a földbe (árpa-búza), utánuk ugyanis ad egy értékelhető mennyiségű terményt úgy, hogy közben nem köt le külön takarmánytermő területet. Ezt a tulajdonságát főleg az árunövény termelő gazdaságok értékelik igazán.

Nem szabad megvárni, hogy bugáthányjon, mert akkor a beltartalom lecsökken. 

Indiai köles (BMR) helye a vetésforgóban

A szudánifűhöz hasonlóan többször kaszálható, rövid tenyészidejű kultúra és ez az a növény, amelyik a legjobban bírja a szárazságot. Fővetésben is vethető, 2-3-szor is kaszálható szenázsnak, szénának, illetve marhákkal, juhokkal és lovakkal is legeltethető.

Ha másodvetésben vetik, akkor májustól július végéig őszi szenázskultúrák, tavaszi zabos-borsó, illetve gabonák (árpa-búza) betakarítása után javasolt.

Vetésforgó normál vízgazdálkodású talajokon, őszi szenázskultúrák után

Hogy mi kerüljön a talajba, az az időjárás, a talajtípus és a hasznosítási irány függvényében határozható meg. Meghatározó, hogy a gazda például silót, szenázst vagy szénát akar. 

• Ha megfelelő a talaj víztelítettsége, akkor az őszi szenázsok után májusban vethető silónak BMR cirok és cirokkeverékek, szenázsnak, szénának, illetve legeltetésre pedig BMR szudánifű hibrid, mohar vagy éppen indiai köles. 
• Hogyha nem annyira szerencsés a talaj víztelítettsége, akkor mohart javasolunk vetni utánuk a költséghatékony beruházás miatt. Az olcsó vetőmagok miatt a gazdáknak legtöbbször megéri kockáztatniuk, hogy esetleg nem fordul kedvezőre az időjárás. Ha annyira nagy szárazság van, akkor lehet érdemes inkább pihentetni a földet.

Vetésforgó homokos talajokon

• Hogyha a talaj víztelítettsége jó, akkor az őszi szenázsok után, május elején siló célra lehet cirok keveréket vetni (Ebben az esetben a BMR típusúakat már nem javasoljuk, hiszen nem bírja a homokot és a szárazságot). Szenázsnak, szénának, illetve legeltetésre ajánlott a BMR szudánifű hibrid, a mohar vagy a BMR indiai köles. Lehet nem BMR is, csak a takarmányozási érték alacsonyabb lesz.
  
  Olasz perje, őszi keverék után, május második felében mohar vagy BMR indiai köles javasolt, ami jól tűri a szárazságot.
  
  
• Ha a homokon nem jó a talaj víztelítettsége tavasszal, akkor lehet kockáztatni moharral vagy nem érdemes vetni semmit.

Homokos talajon egyébként javasoljuk a többéves kultúrák előtérbe helyezését, amelyeknek lemegy mélyen a gyökerük, mint például a lucerna, a kúszó lucerna vagy az évelő rozs. Sívó homokon szélsőséges esetben volt már példa rá, hogy akác telepítést javasoltunk, hiszen a terület nem volt alkalmas rá, hogy tömegtakarmányt elő lehessen rajta állítani.

Az évelő rozs leköti a homokot 2-3 évre, évente 2-3-szor lekaszálható, optimális időben betakarítva magas beltartalmú, értékes tömegtakarmányt ad.

A kúszó lucerna egy magyar fajta, amelynek nem csak lefele megy a gyökere, hanem oldalirányba is, így sokkal ellenállóbb. Magyar rozsnokkal együtt vetve még kiválóbb, a rozsnok rizómáinak köszönhetően ott is vizet talál, ahol más növény nem. Homokos területre, olyan helyekre, ahol a vízszint már lejjebb húzódott jó szívvel javasoljuk ezeket a kultúrákat, mert ez tizenévekre megoldja a legeltetésnek a problémáját.

Vetésforgó nádasok helyén kialakult talajokon

Vannak olyan talajok Magyarországon, amelyek nádasok körül alakultak ki. Ezekre a talajokra az a jellemző, hogy 60-70 cm mélyen körülbelül van egy vízzáró réteg. A vízzáró réteg fölött az elhalt szerves anyag következtében a nádasok feltöltődnek, a talaj minősége jó, viszont a vízzáró réteg kevésbé áteresztő. Ennek következtében ha tavasszal sok a csapadék, akkor ezek a földek megúsznak, hogyha pedig nagy a szárazság, akkor sajnos a nedvességet sem engedi át az említett réteg, így minden kipusztul. 

Ilyen talajokra se kukoricát, se cirkot, se szudáni füvet nem javaslunk. Ide inkább elsősorba őszi szenázsokat ajánlunk, illetve lucernát, amely képes ezt a vízzáró réteget áttörni.

Valamint nagyon ajánlott a talajjavítás! Az állattartó telepek értékes trágyával rendelkeznek, ezeknek a megfelelő kezelése és az ilyen földekre történő kijuttatása szépen lassan megoldja ennek a vízzáró rétegnek a problémáját. A vízzáró réteget szép lassan átdolgozzák a mikrobák és a kapilláris úton meginduló vízmozgás egyenletesebb lesz. Amíg ez nem következik be, javasolt a lucerna, az őszi szenázs kultúrák, illetve utána ha jó a víztelítettség, akkor mohart érdemes vetni az alacsony kockázata miatt.

2023.05.19. Kontró József előadása alapján