AKG, ÖKO – mit ígér és mit kell vállalni cserébe?

Alapjaiban az AKG-ról, azaz az agrár-környezetgazdálkodási támogatás pályázati felhívásról

Az AKG új ciklusa 2025-től 2029-ig tart és magas pénzügyi támogatást nyújt a pályázóknak, amiért cserébe a gazdálkodónak különböző vállalásokat kell tenniük, bizonyos, kevéssé jövedelmező, talajvédő kultúrák termesztését kell bevállalniuk, illetve olyan, a környezetet kímélő gazdálkodási gyakorlatot kell alkalmazni, ami rövid távon nehézséget jelenthet, illetve kevesebb haszonnal kecsegtet.

Az AKG rendszerét, vállalásait már régóta ismerik a termelők, néhány olyan, az előző ciklusokhoz képest történt változásra szeretnénk felhívni a figyelmet, ami fontos szempont lehet a döntési folyamatban.

A 2025-ös AKG-ban ugyan kevesebb előíráscsoport összegzi a vállalásokat, azonban ezek között két új előíráscsoport is megjelent, a Horizontális talajmegújító szántó és a Horizontális Natura szántó előíráscsoport. Míg a Horizontális Natura előíráscsoport meghatározott környezeti adottsággal bíró gazdaságok számára készült, addig a horizontális talajmegújító előíráscsoport azoknak a termelőknek ad nagyobb pénzügyi biztonságot, akik a talajmegújításban strip-till, illetve no-till gazdálkodást alkalmazva hajlandóak vállalni a horizontális szántó alapelveit. A no-till gazdálkorásért a sima horizontális szántó pénzügyi kereteihez képest jelentős, mintegy 146 Eurós többlettámogatás jár.

Alapjaiban véve azért elmondható, hogy ezt a támogatást nem adják ingyen, a vállalások részletekbe menően tartalmazzák a talajvizsgálatoktól kezdve, a növényvédőszer használaton keresztül a kaszálás módján és idején keresztül mindazt, ami a rendeletek alkotói szerint szükséges a mezőgazdaság zöldítéséhez.

Aki vállalja az AKG feltételeit, aránylag nagy területet kell kivonnia az intenzív művelés alól a szántóterületeiből. A horizontális szántón belül a gazdaság a területének 20%-án kell alkalmaznia zöldugar, szálaspillangós, valamint a méhlegelő kultúrákat.

Rossz hír a legeltető állattenyésztők számára az, hogy a szálas pillangós vállalást innentől kezdve csak a 11.-es mellékletben szereplő tiszta pillangós kultúrákkal lehet teljesíteni, míg az előző AKG ciklusban lehetséges volt megfelelő pillangós arányt tartalmazó füves keverékek vetése is.

Sajnos ez rosszul érinti azokat a gazdálkodókat, akik szarvasmarhákkal legeltették ezeket a területeket, hiszen füvek hiányában nagy kockázattal jár önmagában a pillangósok legeltetése. A zöldugar területek viszont nem legeltethetők.

Legeltető állattartó partnereink hogyan tudják ezt a problémát megoldani?

Kérem osszák meg ötleteiket, ezzel sokat segíthetnek a többi gazdálkodónak is.

A jogalkotó szerint erre a megoldás a horizontális gyep területek legeltetése, de jobb szántóföldeket a termelők érthető módon nem szeretnének gyeppé átminősíteni.

Az állatállománnyal nem rendelkező gazdálkodók sok esetben keresik azokat a pillangós növényeket, melyek minél ritkább kaszálással is rendben tarthatók, hiszen az új megnövekedett lucernás vállalások miatt a lucerna széna talán nehezebben is lesz értékesíthető.

A zöldugar vállalásnak, olyan legalább három komponensű keverékek használata felel meg, amelyek legalább egy, a 11.-es mellékletben szereplő pillangóst tartalmaznak.

Ezeknek a területek aránya a már említett 20%on belül (szálas pillangós +zöldugar +méhlegelő) a méhlegelővel együtt legalább 5%-ot kell kitegyen, viszont kései lehetséges kaszálása és legeltetésből való kivonása miatt ezek kisebb takarmányozási értékkel bíró területeknek minősülnek. Ez a vállalás fontos része a horizontális szántó előíráscsoportnak, külön pontszám és támogatási összeg jár azért, ha az AKG alá vont területek 5%-án ez mint tábla széli szegély kerül kialakításra. A méhlegelő kultúrák, úgy, mint eddig is, olyan legalább 8 komponenst tartalmazó keverékek, melyek mindegyike szerepel a pályázat 9.-es mellékletében.

Mivel szóba került már a horizontális gyep előíráscsoport, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az új AKG-ben az alkalmazható gyepkeverékek csak olyanok lehetnek, amik megfelelnek, az idén tavasszal megjelent 15/2024-es rendelet 1.-e mellékletének, mely a gyepalkotó és egyéb takarmánynövényeket tartalmazza. Sajnos, mint eddig is, ez, az ideiglenes gyepekre is alkalmazandó lista néhány nagyon fontos gyepalkotót, mint a nagyon jó beltartalmú csomós ebírt, vagy a pillangós szarvaskerepet, vagy a nedves élőhelyeken nehezen kikerülhető réti komócsint nem tartalmazza.

Most indul az ötéves Öko program is

Az AKG program futamidejével megegyezően az Öko program is 2025 elejétől 2029 végéig tart. Ennek köszönhetően várhatóan megemelkedik majd a bio termelésbe vont területek aránya.

Az újdonság talán az lehet, hogy az átállási időszakban is arra inspirálják a termelőket, hogy az öko viszonyok mellett is egyszerűen fenntartható évelő takarmánykultúrák, vagy egyszerűbb szántóföldi kultúrák helyett vállalkozzanak a 2/a melléklet intenzív kultúráinak, azaz pl. zöldség, vagy fűszernövények termesztésére.

A pályázati felhívás 22. oldalán található, a támogatási összegeket részletező táblázat alapján rögtön megállapítható, hogy az ilyen, 2/a mellékletben található intenzív (zöldég és fűszernövény) kultúrák termesztéséért az átállási években mintegy plusz 600 Euro, átállt időszakban is csaknem 300 Euro plusz támogatásra tehetnek szert hektáronként, összehasonlítva az egyéb öko szántóföldi kultúrák támogatásának mértékével.

A kérdés jogosan izgatja azokat a termelőket, akik a gazdasági nyomás hatására az Öko termelésre való konvertálásban látják a megoldást. Vajon melyik intenzív növény az, ami megoldás lehet a problémájukra?

Aki AKG-ra, vagy Öko programra pályázik, most kell alaposan megterveznie, hogy milyen típusú növényeket, hány hektárra kíván vetni. Nagyon fontos egyeztetni a falugazdásszal, tanácsot kérni, hogy biztosan pontosan be legyenek tartva a szigorú megkötések. Arra is érdemes gondolni, hogy a vetőmag ellátás az első évben kérdéses lehet a hirtelen megnövekedett igények miatt.