Takarmánynövény termesztés, gyepgazdálkodás

A Sersia Farmnál kapható vetőmagok, vetőmagkeverékek termékadatlapjain igyekszünk minél részletesebben feltüntetni az adott vetőmag/keverék legfőbb tulajdonságait, beleértve az ajánlott vetés időpontját és a megfelelő vetési technológiáját is. Továbbá az adatlapok tartalmazzák az adott keverékhez leginkább illő talajfeltételeket is. Nagy gondot fordítunk rá,  hogy ezeket az információkat naprakészen tartsuk. Érdemes tehát rendelés előtt figyelmesen átolvasni ezeket a leírásokat is, amelyek bízunk benne hogy sokaknak nyújtanak segítséget a gazdálkodás során. 

Korábbi cikkünkben már szó esett arról, hogy milyen alapvető hibák merülhetnek fel gyep telepítésnél, illetve felülvetésnél. Ezúttal a helyes technológia alkalmazásának legfőbb pontjait vettük sorba.

A gyep telepítésénél és felújításánál könnyű hibát ejteni, hiszen számos munkafolyamatot kell betartani nem csak telepítés/felülvetés előtt, de az ezt követő haszonvétel során (kaszálás, legeltetés) is. Felülvetésnél a leggyakrabban elkövethető hiba, hogy a lehető legolcsóbb, leggyorsabb módon igyekszünk a magokat a földbe juttatni, egyszerű direktvetéssel. Nem érdemes azonban az egyes munkafázisokat megspórolni, ez ugyanis könnyedén meghiúsíthatja a kitűzött célokat.

A marha-, birka- és kecsketartók legfontosabb feladata a megfelelő mennyiségű, minél jobb beltartalmú, minél kevesebb kiegészítést igényló tömegtakarmány előállítása. A szarvasmarhatartó gazdaságok nagy része a megkerülhetetlennek tartott silókukoricán kívül jellemzően lucernát és áttelelő szenázskultúrákat termeszt.

Egy jól beállt gyepterület hosszú évekig kevés ráfordítással nagy mennyiségű, jó minőségű tömegtakarmányt biztosít az állatállomány számára. Az egy hektáron olcsón megtermelhető nyersfehérje-mennyiség 1,7 tonna lehet, ami 5 tonna szója fehérjetartalmával egyezik meg. Ahhoz, hogy a gyep a lehető legnagyobb hasznot hajtsa a gazdaság számára, a telepítéskor jó munkát kell végezni. Az első lépés a terület kiválasztása. Ha lehetőség van rá, érdemes olyan területre telepíteni a gyepkultúrát, ahol régebben is ez a hasznosítás volt a jellemző, erről akár a terület neve is árulkodhat.

A mezőgazdasági termeléssel elérhető maximális bevételt és az elérhető hasznot nagy mértékben meghatározza a rendelkezésre álló terület nagysága. Az összes terület nagyságát sokszor lehetetlen változtatni, viszont a kihasznált ság növelésével az egy hektárról lekerülő növényi produktum megnövelhető. Ez azt is jelenti, hogy a bérelt területeknél a bérleti díj is több kultúrán oszlik el.

A marhatartók legfontosabb feladata: elegendő mennyiségű
és minél jobb minőségű takarmányt termeszteni az állomány számára. A gazdaságok nagy részénél természetesen
a silókukorica adja a takarmánybázis alapját, ezt egészítik ki
lucerna- és fűszénával, valamint szenázsokkal. Az abrak és a
fehérjekiegészítés pedig azt teszi lehetővé, hogy a takarmány
összetétele kifogástalanul megfeleljen a tehenek igényeinek.
Minél nagyobb mennyiségben szükséges a tömegtakarmányokhoz a kiegészítés, annál drágább a takarmányozás.

A tömegtakarmány termesztés egyszerűsége és kiszámíthatósága nagyon fontos szempont, de mára már egyáltalán nem tűnik sem kiszámíthatónak, sem egyszerűnek az alapvetően silókukoricára alapozott takarmányozás. 

Egy jól beállt gyepterület hosszú évekig kevés ráfordítással
nagy mennyiségű, jó minőségű tömegtakarmányt
biztosít az állatállomány számára. Az egy hektáron olcsón
megtermelhető nyersfehérje-mennyiség 1,7 tonna lehet,
ami 5 tonna szója fehérjetartalmával egyezik meg. Ahhoz,
hogy a gyep a lehető legnagyobb hasznot hajtsa
a gazdaság számára, a telepítéskor jó munkát kell végezni.
Az első lépés a terület kiválasztása. Ha lehetőség van rá,
érdemes olyan területre telepíteni a gyepkultúrát, ahol
régebben is ez a hasznosítás volt a jellemző, erről akár
a terület neve is árulkodhat

Hogyan hat a klímaváltozás a takarmánytermesztésre, illetve a mérsékelten szárazságtűrő silókukorica
mellett milyen egyéb kultúrákhoz fordulhatunk? Cikksorozatunk első részében megvilágítjuk a probléma
mibenlétét, és a szárazságtűrő alternatívákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre is választ adunk.

Az elmúlt néhány év megváltoztatta az időjárásról alkotott képünket. Kiszámíthatatlanná vált
a klíma, például a száraz időszakokat hirtelen lezúduló esők követik. Mit tehet a gazdálkodó,
ha állatállománya biztonságos és gazdaságos takarmányozására törekszik? Az áttelelő
takarmánykultúrák egyszerre javítják a vetésforgó hibáit és teremtenek biztonságos
takarmányozásbázist. Sok állattartó régóta termeszt áttelelő takarmányt, például szenázsolni
való rozst, tritikálét, őszi gabona-pillangós takarmánykeverékeket vagy egyéves olaszperjét.
Cikkünkben ezek összehasonlításával szeretnénk segíteni a választásban, és bátorítani azokat,
akik még nem indultak el ezen az úton.