Talajépítő gazdálkodással a hosszú távú haszonért!


A probléma: romlanak a talajaink

Magyarországon a gazdálkodók nagy része nagyon leszűkített vetésforgóval, a talajt hosszú ideig csupaszon hagyva, forgatásos, a talajt szárító talajműveléssel, szervestrágya használata nélkül dolgozik. Ennek eredményeképp drámai mértékben romlanak talajaink: a humusztartalom kimutatható mértékben csökken, a talaj tömörödött, csak egyre nagyobb gépi erővel művelhető. A legyengült talaj nem tudja kiegyenlíteni az aszályos illetve túl csapadékos évek terméskárosító hatását, így azonos terméseredményt egyre magasabb műtrágyahasználattal lehet elérni.

A cél: milyen a jó talaj?

Élő talajban egyszerűen, kevés erőfeszítéssel lehet termelni. Az élő talaj a fizikai összetételéhez illő, kellően magas humusztartalommal rendelkezik. A humuszban tárolja a talaj a tápanyagokat és a vizet, ez biztosítja a megfelelő szerkezetet. A mikrobiológiai aktivitásnak köszönhetően a humusz nagyjából 2%-a mineralizálódik, azaz a növények számára felvehető tápanyagokká válik. Ezt az elvesző humusztartalmat pótolnunk kell.

Az élő talaj egészséges mikrobiális élettel telített, mely segíti a tápanyagok feltárását a rendelkezésre álló szervesanyagból, humuszt épít, támogatja a növények tápanyag- és vízfelvételét. A talajon lévő növényzet táplálja a mikrobiális tömeget gyökérváladékaival, és a talajban, talajon maradó szervesanyagtömeggel. Ez a táplálási folyamat nem szakadhat meg, ezért fontos, hogy mindig fedje növényzet a talajt.

Magas cukortartalmú anyagok (általában zsenge növények: keresztesek, fűfélék, pillangósok), magas nitrogén-, azaz fehérjetartalmú anyagok (jellemzően pillangósok) és hosszabb szénláncú tápanyagok: cellulóz és lignin (amelyet az öregebb, szalmás növényzet tartalmaz. Mindebből jó mikrobiális aktivitásnál, aerob viszonyok között humusz képződhet).

A megoldás: átfogó koncepció a talajélet újraindításához

  • Kíméletes, sekély talajművelés, ami a szervesanyagot az aerob rétegben hagyja
  • Diverzifikált, elég pillangóst is tartalmazó vetésforgó (ha a főnövények ezt nem biztosítják, akkor köztes takarónövény-, illetve zöldtrágyakultúrákkal)
  • Állandó talajtakarás
  • Természetes, komposzt alapú tápanyag-utánpótlás
  • Nem egyszerű megfelelés a támogatásokhoz szükséges alapkövetelményeknek, hanem a vetésforgó hiányosságainak és a talaj betegségeinek orvosolása

Az eredmények

Az általunk is képviselt természetes talajjavító koncepció kísérleti eredmények mellett a gyakorlatban is évek óta bizonyít. Íme néhány eredmény:

A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. 2010-ben kezdte Bactériolittal kezelni a keletkező szerves trágyát. 2015-től a terület egészén áttértek a Bacteriolit-Bacteriosol talajjavítási rendszerre. 2016-ban és 2018-ban is szakmai nap keretében mutattuk be, milyen eredményekkel járt a közös munka. Mindkét talajszelvény-vizsgálatról részletes elemzés készült: a 2016-os eredményeket ide kattintva, a 2018-asokat pedig ide kattintva töltheti le.

A gyöngyöspatai Losonci Pince a 2013-as évjárattól kezdte meg az ökológiai szőlőművelésre való átállást. E törekvés jegyében kezdtek a szőlő tápanyagellátására környezetkímélő, talajélet-élénkítő megoldásokat keresni – így találták meg a Bactériosolt. Két év elteltével a talaj szintjén történő változások felmérésére összehasonlító talajszelvényvizsgálatot készítettünk. A vizsgálat eredményeit ide kattintva töltheti le.

A módszer: hogyan segítünk?

Nem egyszerűen termékeket kínálunk – együtt gondolkodunk, tanácsot adunk! Ez azt jelenti, hogy a gazdaságba érkezve először a gazdálkodóval áttekintjük a helyi sajátosságokat. A következőkre leszünk kíváncsiak:

  • Milyen a vetésforgó?
  • Milyen gépekkel és milyen módon dolgoznak?
  • Milyen az átlagos terméseredmény?
  • Termelődik-e a gazdaságban szerves vagy hígtrágya, amit jobban lehetne hasznosítani?

Majd azonosítjuk a megoldandó problémákat:

  • Melyek a termésmennyiséget limitáló tényezők?
  • Melyek a gazdaságban dolgozók legfontosabb szakmai problémái?
  • Mennyiben okoz problémát a talaj, illetve a klíma?

Ezek után megoldásokat dolgozunk ki, elsősorban az alábbi területeken:

  • Mennyiben javíthatók ezek a problémás tulajdonságok agronómiai megoldásokkal?
  • Milyen takarónövénykultúrákkal lehetne javítani a vetésforgón?
  • Milyen lépésekkel lehetne előrehaladni az egyszerűsített talajművelés, vagy direktvetés irányába?

Mi egyedül biztosan nem tudhatjuk, mi a megoldás az Ön problémáira – ezt csak Önnel együtt, közösen találhatjuk meg. Készek vagyunk Önt kísérni ebben a folyamatban: kísérleti beállításokat ajánlunk, egyedi keverékeket állítunk össze a takarónövényekből. A keletkező szerves trágya optimális kezeléséhez megkeressük azt a megoldást, amely a legegyszerűbben beilleszthető az Ön gazdaságának mindennapjaiba. Együttműködünk az adott gazdaságban az adott területen az adott vetésforgóhoz legjobban illeszkedő kultúra, a vetési idő, valamint a vetési és a bedolgozási mód megválasztásában. Azért dolgozunk, hogy minél több gazdálkodó találja meg az utat a racionális szervesanyag-gazdálkodás által az egyszerűsített talajművelés, vagy akár a direktvetés felé.

Meggyőződésünk, hogy minden helyzethez van optimális megoldás, amelynek kulcsa a megfelelő vetési technika, vetési idő és keverék megválasztása. A természet nem szereti az „üreset”, tehát ha jó megoldást választunk, segíteni fog.


További cikkeink a témában a honlapon


Sajtószemle

“A vidéket járva sajnos gyakran szembesülünk a talajpusztulás félreérthetetlen jeleivel: eróziós foltokkal, durván, rossz időben végzett talajmunka nyomaival. Hogyan bánjunk jól a földjeinkkel? Mit tehetünk, hogy megállítsuk és visszafordítsuk termőtalajaink pusztulását?”

Így kezdődik az a tanulmány, amelyet az Agrárágazat magazin 2017. májusi számába készítettünk.
Ide kattintva elolvashatja és letöltheti.

“Magyarországon – ahogyan szerte a világban – egyre súlyosabb gondokat okoz a termőtalaj minőségének romlása. Az iparszerű mezőgazdaság térnyerésével elveszett az a tudás, hogy a problémamentes termelés egyik alapfeltétele a jó vetésforgó, és már azon sem gondolkodunk el, hogy ahogyan a növénynek tápanyagokra, úgy a talajnak szervesanyagra és védelemre van szüksége. “

Átfogó talajjavítási koncepciónkat az Agrárágazat Magazin 2019. májusi számában mutattuk be. A cikk ide kattintva olvasható.


Kérdése van?