A legfontosabb tudnivalók a gyepművelésről - 2. rész

• A vetés lehet szórva vetés, 
• illetve gabona sortávba történő vetés. 

Előbbi sokkal szebb képet mutat. Utóbbi esetben az a tapasztalat, hogy még évek múlva is kaszálás után, főképp szárazabb időszakokban szépen lehet látni a vetőgép sorokat. Szórva vetésnél egyenletesebb a növényállomány térfoglalása.

Vetés után fontos gondoskodni a magtakarásról, tehát mindenképpen javasolt még egyszer a henger alkalmazása.

Hogy milyen hengert javasolt alkalmazni? Amennyire lehet, kerülendő a sima profilú henger, inkább a csipkés felszínű hengereket javasoljuk. (Cambridge vagy Campbell.)

Felújítás sorrendje röviden összefoglalva: lazítás 35-40 cm mélyen, hengerezés, tárcsázás nyitott szöggel, hengerezés.

Amennyiben a munkafolyamat valamilyen okból kifolyólag elhasztódik későbbre, úgy a lazítás és a tárcsa között is szükséges a hengerezés, egyébként nem feltétlenül szükséges. 

Rendkívül fontos, hogy akár lazítás utáni, akár tárcsázás utáni hengerezésről van szó, az mindig egymenetben történjen, mivel pár óra alatt is úgy megszáradhat a talaj, hogy utána abból már nem lesz jól elmunkált felület. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a henger legyen a lazítókés után hozzákapcsolva és ugyanígy a tárcsánál is.

Az optimális tarlómagasság ebben az esetben 5 cm körüli. Még egyszer fontos megjegyezni, hogy javasolt kifejezetten erre a célra alkalmas henger típust választani. A Güttler típusú henger például pontosan erre a célra szolgál és nagyon hasonló eredménnyel dolgozik, mint amit Gabe Brown írásaiban lehet olvasni a rövid ideig történő legeltetés jótékony hatásai kapcsán. Ha ugyanis rövid ideig legeltetve van egy adott terület, akkor a taposás hatására a talaj szerkezete javul, szármaradványok kerülnek bele, amely kiváló tápanyag a növényeknek. Ha ilyen szándékkal tervez legeltetni, fontos ügyelni rá, hogy a legelő ne legyen túlterhelve.

Tehát a rövid idejű legeltetés (éppen csak megjáratni rajta az állatokat) és a megfelelő típusú hengerrel történő munka is határozottan jó hatással van a talajra.

Gyep felülvetése esetén törekedjünk az alacsonyabb tarló magasságra és a letisztitott felületre.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a henger árt-e a már meglévő kultúrának?

Természetesen bántja a növényt, ahogy a birka is, amikor legeltetik a területet. A henger vágja, csavarja, kicsit roncsolja a növényt, azonban ez mind-mind serkenti is a fokozottabb növekedésre, sarjadásra. Illetve annak függvényében, hogy milyen mértékű az eszközök okozta roncsolás és hány százalékra csökkent az ideális kultúra jelenléte, a vetőmagdózis helyes megválasztásával lehet kompenzálni a kárt.

Rendkívül fontos, hogy egyáltalán a talaj engedi-e hogy felújítsák vagy sem! 

A gyepfelújítást minden esetben meghatározza a talaj állapota. Ha a talaj nagymértékben át van száradva, javasolt elhalasztani a műveletet.

Mennyi időt javasolt hagyni a feltörés és az új vetés között?

Erre a kérdésre nincsen igazán jó válasz, ugyanis a körülmények befolyásolják. Azonban nagy általánosságban elmondható, hogy ha egy 6-8 éves gyepterület feltörése után szintén gyep visszatelepítése a cél, akkor érdemes kihagyni egy évet és valami mást ültetni addig a helyére. Például gabonát vagy szudáni füvet, hogy a talaj kicsit át legyen dolgozva. 

Sokszor feltörés után azonnal vetni akarnak a gazdálkodók. Egy ősgyep vagy egy 5-7 éves gyepkultúra után az ismételt vetéshez komoly munkákat kell végezni. A talajnak meg kell ülepednie, a szármaradványoknak is hasznosulniuk kell, tehát mindenképpen jó, ha több idő telik el a feltörés és az újratelepítés között pár hétnél vagy hónapnál. Ha mégis sürget az idő, érdemesebb késő nyári-ősz eleji feltörés után tavaszra beütemezni a vetést.

Viszont fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben a helyi viszonyok adják meg a tényleges választ. A munkafolyamatok helyes idejének megválasztását nagyban befolyásolja például a talajnedvesség.

Cikksorozatunk következő, harmadik részében a megfelelő vetőmag kiválasztásról és az optimális vetőmag dózisról van szó, melyet ide kattintva érhet el.