A legfontosabb tudnivalók a gyepművelésről - 3. rész

• Mit és hogyan érdemes vetni?

Kétféle alkotót mindenképpen javasolt vetni: pázsitfűféléket és pillangósokat. Van még egy harmadik alkotó is, amit a nyugati szakirodalom most már rendszeresen említ, az ismertebbek között ez pedig nem más, mint a nagy útifű és a cikória. 

Mind a szálfüveknél, mind az aljfüveknél vannak lazabokrúak és tarackosak. 

• A lazaborkúakra jellemző a gyors, agresszív fejlődés, van dominanciájuk a körülöttük fejlődő növényekre. Könnyen telepíthetőek, ugyanakkor rövid, körülbelül 4 éves élettartammal bírnak.
• A tarackosok ezzel szemben lassú fejlődésűek, nehezebben telepíthetőek, azonban kitartóbbak és akár 8-10-15 évig is jelen lehetnek az adott területen. 

Ezek között vannak olyan növények, amelyek nagyon könnyen felülvetik magukat, ilyen például az angol perje és olyanok is, amelyek kevésbé képesek a felülvetésre.

A pillangósok mindenképpen legalább 25, maximum 30%-ban indokoltak a legelőn. Egyrészt a közismert légköri nitrogénkötő képességük miatt, ezáltal nitrogént termelnek a pázsitfűféléknek. A takarmány nyersfehérje tartalmát növelik, ezenfelül pedig még a talajállapotot is javítják.

Tehát nagyjából ezek azok a csoportok, illetve a fűtől eltérő lágyszárú, virágos növények, amilyen a nagy utifű és a cikória is, amelyek fontos alkotói lehetnek a telepítésnél használt vetőmagkeveréknek.

A fehér here kiválóan bírja a taposást és közben gazdagítja legelőterületünk talaját nitrogénnel.

Mekkora legyen a vetőmagdózis?

Szinte lehetetlen látatlanban meghatározni. Ha 50% alatti a borítottság, olyan 40-45% közötti, akkor lehet, hogy 15-20 kiló/hektár is elég lehet, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy terület ténylegesen felülvetésre szorul, akkor nem érdemes spórolni a vetőmag mennyiségén. Főleg abban az esetben nem, ha szélsőségesen kitett a domborzat, tehát a terület egy lejtős, dombos részen van. Ha emellett még a talaj is szélsőséges, túl homokos vagy tömény agyag, akkor azt a 25 kg/hektár mennyiséget nyugodtan mondhatjuk felülvetésre is, de akár még a 30 kg/hektár is indokolt lehet. 

Minden esetben érdemes megvizsgálni az adott területet és meghatározni, hogy egyáltalán milyen növények hiányoznak, melyek azok, amelyek szépen ki vannak fejlődve. Sőt, még a gyomnövények között is vannak indikátorok, például a szöszös ökörfarkkóró vagy a mezei zsurló, amely mészhiányos területeket jelöl. De például a pásztortáskáról és a csalánról is köztudott, hogy nitrogénben gazdag területeken növekednek. A pillangósok pedig összességében nem nagyon kedvelik a savanyú területeket. 

Előfordul az is, hogy egy adott területen a fűfélék mind megmaradtak, a pillangósok ritkultak csak ki, ilyenkor 100%-ban csak pillangós felülvetésére szorul rá a terület. De ezt minden esetben alaposan meg kell vizsgálni.

Fontos gondolni arra is, hogy a meglévő, kifejlett növényzet sokkal erősebb, mint a friss vetés, az életképes kultúra gyorsabban fog fejlődni az újonnan kijuttatott magoknál, így ezeknek egy részét biztosan el fogják nyomni. Az ott élő többéves, erős gyökérzettel rendelkező növény uralja a területet. A legideálisabb tehát 100% körüli dózisban gondolkodni.

Ősgyepen legelő angus állomány.

Amire még ügyelni kell: a kaszálás időpontjának megválasztása

Felülvetés után az ősnövényzet előnyben van. Árnyékol, vizet von el az újonnan oda telepített csíranövénytől vagy párleveles fenológiában lévő növénytől és gyakorlatilag ki is pusztíthatja. Tehát a kaszálás időpontja ebben az esetben változtatandó. 

Amit fontos megérteni, hogy a kaszáló kiritkulásának mindig van egy oka, általában a betömörödött talaj, aminek következménye, hogy az élet visszaszorul belőle. Ebben az esetben elsőkörben eltűnnek a pillangósok, hiszen a pillangósok gyökerén lévő gümőknek ahhoz, hogy nitrogént tudjanak megkötni, levegőre van szükségük. Amint betömörödik a talaj, a gümők nem jutnak levegőhöz, ezért nem tudnak nitrogént felszívni a talajból, mert nincs annyi és végül a növény elpusztul. Ha tovább tömörödik a talaj, megindul a füvek ritkulása is és azok a gyomok fognak erőre kapni, amelyek agresszívebbek.

Összességében nagyobb a biztonsága egy jó időben elvégzett újratelepítésének.

Ennek a megelőzése: a megfelelő gyepápolás, amelyről cikksorozatunk következő, egyben utolsó részében olvashat ide kattintva.