Nem lehetünk ilyen gazdagok! – Miért hagyjuk veszni a gyepjeink termőképességét?

Azon területeket, amelyek alkalmatlanok ipari vagy árunövény termesztésére, érdemes lenne bevonni intenzív gyepművelésbe, ami nem azonos a kemikáliák használatával!

A gyepek tápértékét jelzi, hogy az 1 hektárról betakarítható nyersfehérje-tömeg meghaladhatja az 1,7 t/ha mennyiséget, ami egyenértékű 5 t szójával vagy 7 t borsóval (Vinczeffy, 1993*), a könnyen emészthető rostról már ne is beszéljünk.

I. Gyepfelújításos módszerek

Mindenekelőtt elengedhetetlen figyelembe venni az évtizedek alatt kialakult faji összetételt.

1. Direktvetés: a letakarított területet többször fogasoljuk, boronáljuk különböző irányból és utána indulhat a vetés.
2. Az altalajlazításos módszerek helyett egyre inkább ajánljuk a sekélyművelés előtt (pl. többirányú tárcsa vagy gruber) kezelt trágya kiszórását. Amennyi trágyánk van, annyit szórjunk, és - ha lehet - vásároljunk is! MEGTÉRÜL!!!!! (Érdemes elolvasni ezt a hazai példát az idei évből: https://sersiafarm.hu/Rekordtermes-a-Joker-allomanyban )

II. Gyepterületek ápolási munkái

1. A tömörödöttség megszüntetése folyamatos legyen! Ősszel, tavasszal, valamint nagy csapó eső után stb. rétborona, gyephasogatás, fogasolás stb.
2. Gyepboronálás, fogasolás: Megszabadítjuk az elhalt bundától az állományt, megszüntetjük a kisebb talajegyenetlenségeket.
3. Nagyon tömörödött talajoknál ajánljuk ősszel a késes hengert. (https://sersiafarm.hu/keses-henger-gyepmuveles )
4. Erős tél után ajánljuk tavasszal a hengerezést, felfagyás, kifagyás utáni állapot megszüntetése miatt. Rendszeres vegetáció alatti hengerezéssel az erős szálfüveket fejlődésükben visszavetjük, és teret adunk az aljfüveknek, illetve a pillangósoknak.
5. Mechanikai gyomirtás: Fontos, hogy a tisztító kaszálást évente kétszer végezzük el! Az elöregedett, le nem legelt növényeket távolítsuk el, még a magérés előtt.
6. Tápanyag-visszapótlás: A műtrágyázásról minden gazdának egyedi elképzelése van, ez ügyben nem is adnánk tanácsot! A nitrogén azonban önmagában is fontos termésnövelő tényező: 1 kg N hatóanyag 100 kg zöld terméstöbbletet adhat. Legelőkön nagy dózisban ne használjuk a nitrogént. Kaszálókon ennél bátrabbak lehetünk. 30-40% pillangóst tartalmazó gyepeknél 100-150 kg/ha légköri nitrogén megkötésével számolhatunk.

III. Komposztalapú tápanyag-gazdálkodási rendszer

Évtizedes, vagy ennél is hosszabb távon művelt gyepek úgynevezett gyepnemez formájában nagy mennyiségű szerves anyagot halmoznak fel. Ennek mennyisége elérheti a 10-20 t/ha mennyiséget. Ez hatalmas tápanyagforrásnak tekinthető, viszont hasznosulási oldalról kedvezőtlen C:N aránnyal rendelkezik. Ez 30:1, az optimális arány 10:1 lenne.

Ezt a hatalmas tápanyagkészletet természetes úton tárja fel a Bacteriolittal (https://sersiafarm.hu/bacteriolit https://sersiafarm.hu/bacteriolit) kezelt trágya, amely komposztként felhasználható, természetes úton feltárja a gyepnemez tápanyagait.

A több mint 28000 mikroorganizmust tartalmazó készítmény egyedüli megoldást jelenthet a nagy pillangós részaránnyal rendelkező gyepek hosszabb távú, változatlan összetételű fenntartásában. Ez műtrágya alkalmazásával nem valósítható meg, előbb-utóbb eltolódnak az elvetett fajok arányai.

Gyep felülvetése esetén törekedjünk az alacsonyabb tarló magasságra és a letisztitott felületre.

IV. Gyomszabályozás

Legelő- és kaszáló területeinken nem ajánljuk a kémiai gyomirtást. Az egyik ok, hogy minden keverékünk fű-pillangós keverékből áll. A másik ok, hogy bizonyos gyomfajok indikátorként jelzik a talaj állapotát:

• Equisetum arvense (mezei zsurló), illetve Verbascum species (ökörfarkkóró) mészhiányt jeleznek.
• Az Urtica species (csalán), vagy a Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) viszont jó, nitrogénben gazdag talajállapotra utalnak.
• Nitrogénben szegény talajokon nitrogénadagolással vissza tudjuk szorítani pl. az Euphorbiaceae (kutyatejfélék) és az Ononis spinoza (tövises iglice) térfoglalását. Ugyanakkor kedvezünk a nitrofiták elszaporodásának. Pl. Rumex species (lósóska)
• Az Ononis spinoza (tövises iglice) pillangós növény, első évben még nincs tüskéje, akkor még legeli az állat, de a második évtől messzire elkerüli és egyre nagyobb terület esik ki a legeltetésből.
• Az Eryngium campestre-nek (ördögszekér) szinte csak szúrós tüskéi vannak nem legeli az állat, könnyen kifordul a talajból, és görgeti a szél (innen a neve) és szórja széjjel a magjait.
• A savanyúfüvek** visszaszorításában legnagyobb jelentősége a vízrendezésnek van, a pangó vizek elvezetésével ezen növények életfeltételeit szüntetjük meg. pl.: Carex (sás)
• Nedves legelőkön tömegesen előfordulhat a Symphytum officinale (fekete nadálytő), amely nagyobb tömegben májgyulladást okozhat.
• Száraz legelőkön az Euphorbiacea (kutyatejfélék) felfúvódást okozhatnak.
• Nagyon ritka eset, de mégis figyelni kell a borókafélék fiatal hajtásaira, mert ezeket a ló és a kecske is megeszi. Nyálzást és görcsöket okozhat ezeknél az állatoknál.
• Kiemelten veszélyes a nedvesebb, üde kaszálókon és réteken előforduló Colchicum autumnale (őszi kikerics), amelynek minden része - a hagymagumójától a levelén át a magjáig - erősen mérgező a benne található, elsősorban kolchicin miatt. A növény mérgező hatása szárítás után sem szűnik meg, így ha a szénába kerül, annak elfogyasztása súlyos, akár halálos mérgezést is okozhat a lovaknál, illetve általában a haszonállatoknál.
• Ügyelnünk kell a Ranunculaceae (boglárkafélék) családjába tartozó fajokra is, például a réti és a kúszó boglárkára. Friss állapotban a bennük található protoanemonin erősen irritáló hatású: a szájüreg és az emésztőrendszer nyálkahártyáját is károsíthatja, nyálzást, irritációt és akár hólyagos elváltozásokat okozva. Szárítás során a protoanemonin nagyrészt átalakul, ezért a megfelelően elkészített szénában ezek a növények már jóval kisebb mérgezési kockázatot jelentenek.

Tövises iglice fűszénában - vagy inkább fűszéna a tövises iglicében.

Tipp: Tavaszi telepítésnél mindenképpen érdemes felülvetni a területet zabbal (fél vetőmagdózisban). Ugyanis ha fű-pillangós keveréket telepít, akkor számítani kell rá, hogy a tavaszi gyomok agresszívabbak, mint az ősziek és nagy eséllyel el fog gyomosodni a terület támasztónövény hiányában. Zabbal ez megelőzhető.

Összefoglalva ezeket a gondolatokat: elmondhatjuk, hogy a harmonikus tápanyag-ellátottság nem csak hozamnövelő tényező, hanem segít abban, hogy a káros gyomok ne jelenjenek meg területünkön.

Az évelő, nehéz gyomoktól foltkezeléssel szabaduljunk meg a többszöri bejárás során!

A jelszó gyepterületeinken a kaszálás, illetve a szárzúzás, tehát a mechanikai gyomirtás az egyetlen kivezető út.

További gyepműveléshez, gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai tartalmainkat itt találja: https://sersiafarm.hu/gyepmuveles

*Legelő- és gyepgazdálkodás (Budapest, 1993)

**A savanyúfüvek nem önálló rendszertani egység, hanem a gyepgazdálkodásban használt gyakorlati gyűjtőfogalom. Kevésbé értékes gyepalkotókat értünk alatta.