Hírek, szakmai tartalmak
2026.07.07 08:36

Hogyan érdemes legelő- és kaszálókeveréket választani?

Hogyan érdemes legelő- és kaszálókeveréket választani?

Amikor egy termesztett növényfajról beszélünk, meghatározzuk a biológiáját, a vetéstechnológiáját, tápanyag-ellátását, stb., valamint az éghajlat- és talajigényét. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezt az utolsó kettőt mossák össze. 

Például ha azt mondjuk egy növényre, hogy kiválóan szárazságtűrő, az nem azt jelenti, hogy a legrosszabb, kavicsos, sülevényes, humuszmentes területére érdemes vetni. Ugyanis a növény éghajlatigénye (hogy bírja a hőséget és a vízhiányt) nem feltétlen egyezik meg a talajigényével.

Víz nélkül egy idő után a kaktusz is feladja. Minden egyes növény - függetlenül attól, hogy elviseli-e a gyengébb körülményeket - a legjobb talajon és ideális vízellátás mellett fogja nyújtani a maximumát (a genetikai potenciálját).

Nézzük meg, mi történik, ha eltérünk az ideálistól:

- Mészlepedékes csernozjom (fekete föld): Ez a talajok királya. Ha ide vetünk egy Zöld Ász keveréket ideális körülmények között, szinte különösebb erőfeszítés nélkül lehozható az 5-6 tonna/hektár széna. Ide tökéletesen passzol a Joker, a Jolly Joker, a Pillangókisasszony, a tiszta vetésű lucernák is, vagy például a Treff hármas.

- Réti talajok és gyengébb (homokosabb) területek: A valóságban a legelő és kaszáló vetések többsége ilyen, szerkezetileg kedvezőtlenebb helyekre kerül. Itt a növény elmarad a genetikai maximumától. Ha réti talajon is meg akarjuk közelíteni a csernozjom hozamait, akkor nagyobb inputanyag-befektetésre lesz szükség. Ehhez a komposztált szervestrágya használatát javasoljuk - ezzel doppingolható a talaj a leginkább fenntartható módon.

A természetes szelekció ereje

Amikor egy sokfajtás keveréket (például a Joker-t vagy Jolly Joker-t) elvetünk, a vetést követő években a természet elvégzi a munkát: a fajok kiszelektálódnak. Azok a komponensek fognak megerősödni és elterjedni, amelyek az adott mikrokörnyezethez a legjobban alkalmazkodnak.

A Száraz Hatos keveréket is úgy állítottuk össze, hogy a 6 faj között legyen olyan, ami az üdébb fekvésben is megmarad (pl. az angolperje), és olyan is, ami a komolyabb szárazság mellett a drasztikus vízborítást is kibírja (pl. a csomós ebír).

Útmutató a keverékek kiválasztásához a talaj tulajdonságai alapján

A erősen szikes és a szélsőségesen savanyú talajokat leszámítva a termékpalettánk képes lefedni a teljes hazai igényt.

A talaj kémhatása (pH) és a pillangósok

A pillangós virágúak alapvetően a meszes, semleges vagy enyhén lúgos (pH 6,7–7,5) talajokat kedvelik. Kivétel a vöröshere, amely jól díszlik a savanyúbb talajokon is. Azonban alapvető szabály, hogy ha a talaj pH-ja jelentősen 7 alatt van (de 5,5 felett), lucerna helyett vörösherét vagy vöröshere-túlsúlyos keveréket érdemes választani.

Kötött agyagtalajok és a vízállás veszélye

A 60-as aranykötöttséget közelítő vagy azt meghaladó értékkel rendelkező agyagtalajok erősen kötöttek. Jó a víztartó képességük, így a szárazságot is jobban vészelik át a növények, ugyanakkor belvizekre hajlamosak. Ha viszont nincs eső, az agyagásványok zsugorodnak, a talaj mélyen megrepedezik, ami elnyírja a növények gyökérzetét.

A legnagyobb veszélyt mégis a vízpangás jelenti. A lucerna és a herefélék gyökérzete nem bírja a levegőtlen, belvizes környezetet. Ha a terület hajlamos a vízállásra, oda lucernát és pillangósokat ne telepítsünk!

Vízborítást tűrő fajok (Maximum napok száma)

Vízborítást NEM tűrő fajok

Gyengébb minőségű talajok, száraz fekvés, tiszta homok

Ha a terület homokos, kavicsos-köves, domborzatilag kitett és még száraz is, akkor először is el kell dönteni, hogy a terület egyáltalán alkalmas-e mezőgazdasági hasznosításra. Ha igen, akkor ide a kifejezetten túlélésre szelektált keverékek kellenek:

Közepes vagy jó minőségű, de szigorúan NEM vízállásos területek

Ide már bátran tervezhetünk nagyobb hozamú, pillangós-túlsúlyos keverékekkel is:

Nedves, üde fekvésű területek (vízpangás nélkül).

Ahol van elég nedvesség, ott a dús aljfüvek fognak dominálni:

Speciális célú keverékek

Gyümölcsszőnyeg: Kifejezetten gyümölcsösök sorközeibe kifejlesztett keverék. Úgy lett összeválogatva, hogy alacsony maradjon, így nem igényel folyamatos, intenzív kaszálást. Igénye: szárazabb fekvés, de semmiképpen sem vízállásos.

Méhlegelő: Megfelel a hatályos támogatási (AKG/AÖP) rendeletek előírásainak, miközben biodiverz, méhlegelő funkciót lát el.

Ha bizonytalan a talajminőség vagy szélsőséges az időjárás, a sokszínű keverékekkel (mint a Joker vagy Jolly Joker) adjuk meg a lehetőséget a természetnek, hogy kiválassza a győzteseket. Gyengébb talajokon pedig nem érdemes megfeledkezni a komposztált szervestrágya erejéről. Ezt jobb minőségű talajok esetében is ajánljuk, már csak azért is, hogy a pillangós és pázsitfű arányokat hosszabbtávon fenn tudjuk tartani.