Blog
2023.11.05 11:16

Takarónövény keverékek összeállításának elvei

Takarónövény keverékek összeállításának elvei

Az utóbbi időben egyre több információ jut el a gazdálkodókhoz a takarónövények hasznosságáról, a forgatás nélküli talajművelés, vagy a direkt vetés előnyeiről. Sajnos sok termelő szerzett már rossz tapasztalatot zöldtrágyanövények esetleges gyomosító vagy szárító hatásáról. Ezért sokan igyekeznek a zöldítést a lehető legegyszerűbben és főként legolcsóbban megúszni, a kultúrát amint lehet, a talajba forgatni.

Formálódik mindeközben az újító gazdálkodókból álló kör, akik szeretnék ezt a technológiát helyesen alkalmazni, keresik az információkat, kísérleteznek, egyedi keverékeket állítanak össze, a tapasztalataikat pedig megosztják egymással. Ők már felismerték, hogy a talajaink általában nagyon rossz állapotban vannak, a tápanyagszolgáltató képességük, a szerkezetük, és a vízháztartásuk is leromlott. Ha javulást akarunk, akkor más módszerekkel kell dolgozzunk, mint eddig.

A talajjavító stratégia része a kímélő talajművelésen és a mikrobiális oltáson kívül a szervesanyag pótlás (komposztált trágyával, vagy növényi szervesanyaggal), az állandó talajtakarás, és az optimális vetésforgó kialakítása.

Egy ilyen optimális vetésforgót az jellemezne, hogy a változatos növényi kultúrák gyors egymásutánisággal váltanák egymást, ez ugyanis élő növényzettel fedi a talajt, gazdag mikrobiológiai környezetet biztosít, tápanyagokat tár fel, és a kapásnövényeket erős gyomelnyomó hatással bíró kultúrák váltják. Ilyen vetésforgókkal Magyarországon általában csak a sokféle tömegtakarmányt is előállító, állattartással is foglalkozó gazdálkodók egy része rendelkezik. A csak árunövényeket előállító gazdálkodók általában szűk, kevés növényből álló, és a talajt jó ideig csupaszon hagyó vetésforgót használnak. Jól megválasztott takarónövényekkel azonban az ő vetésforgójuk is optimalizálható.

A minimum, amit mindenképpen tenni szükséges az az, hogy növényzet mindig fedje a talajt, élő, vagy elpusztult formában. Ha az optimális vetési időben nem tudunk vetni, még mindig érdemes az erózió ellen tenni, olcsó, akár maradék, vagy saját termelésű maggal kisebb tömeget produkáló, de télen fedő kultúrát létrehozni. Ha viszont optimális időben sikerül vetni, nyár végén, illetve ősz elején, érdemes a célnak leginkább megfelelő, igényes keveréket használni.

Ez azért is fontos lehet, mert minden növényi termék, ami a talaj felületén marad, vagy abba sekélyen beforgatásra kerül, az ott élő mikroorganizmusokat táplálja, amelyek hasonlóan a kérődzők bendőjében élő flórához, kiegyenlített takarmányozással tarthatók életben.

Árunövénytermesztésnél a talajon maradó, vagy oda beforgatott növényi maradványok sok lignint tartalmaznak. Az egészséges talajéletet biztosító nagy mikrobiális fajgazdagság fenntartásához szükségük van rövid szénláncú cukrokra és nitrogén tartalmú vegyületekre, növényi fehérjékre is. Megfelelően kiválasztott takarónövényekkel ez is biztosítható.

Általában gyors kezdeti növekedésű, jó gyomelnyomó képességű egyéves növények keverékét ajánlunk ilyen célra. A cél, hogy bár kezdetben gyorsan fedjék a területet, viszont könnyen pusztuljanak el, gyomosító hatás nélkül, akár a fagy hatására, akár könnyű mechanikai behatásra, akár vegyszeres gyomirtást alkalmazva. A keverékekben használt növények egymástól jelentősen különböznek, más előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, így egyes keverékek haszna és hátránya is egész más lehet. A jobb megértés érdekében szükség van egy alapszintű takarónövény ismeretre.

A használt növényeket négy nagy csoportba sorolhatjuk:

  • Az első csoport a fűféléket tartalmazza, melyek között vannak melegkedvelő, nyáron is vethető, viszont az őszi hidegebb napokon maguktól elpusztuló növények, mint a cirokfélék, a szudáni fű, és a mohar, és vannak ősszel vethető, erősebb télen elfagyó növények, mint a homoki-, vagy a tavaszi zab. Az áttelelő fűfélék közül kisebb magvú pl. az olaszperje, nagyobb magvú pedig a rozs, vagy az őszi zab.

  • A második, nagyon fontos csoport a pillangósok családjába tartozó növényeket fogja össze. Ezek közül a herefélék kisebb magvúak, így kisebb a teljes vetőmagnormájuk is, ennek köszönhetően általában olcsóbb is a használatuk. Korábbi vetésre alkalmasak az erősebb teleken elfagyó, inkább enyhén savanyú talajt kedvelő alexandriai here és meszesebb talajokon jól fejlődő perzsa here. Ősz elején is sikerrel vethető a hosszabb ciklusú, áttelelő bíborhere. A nagyobb magvú pillangósok használata sok előnyt hordoz, viszont általában drágább. Ilyen az igazán nagy vetőmagdózisú, szólóban kb. 200 kg normával vethető, gyors növekedésű, ellenálló, jó talajlazító, sok nitrogént megkötő lóbab, de a jóval kisebb dózisú, melegkedvelő homoki bab (tehénborsó), vagy a homokos talajok javítására használt csillagfürt is. Köztes lehetőségként takarmányborsót, vagy tavaszi bükkönyt érdemes vetni, ősz elején még az elfagyó fajták is jól vethetők, később viszont az áttelelőkből érdemes válogatni.

  • A harmadik csoportba tartoznak a keresztes növények, melyek a korai fejlődési ciklusukban magas cukor és fehérje tartalmúak és gyorsan fedik a talajt. A mustárok közül könnyebben használható az abesszín- és a barna mustár, bár drágábbak a fehér mustárnál, viszont hosszabb ciklusúak, és a melegre nem reagálnak rögtön felmagzással. A különböző retek fajtákat leginkább talajlazító hatásuk miatt ajánljuk keverékekbe.

  • A negyedik csoport több, más családba tartozó növényt gyűjt össze. Ide tartozik két fészkes virágú növény, a vetésforgókban gyakran már szereplő napraforgó, és rokona, a nyári keverékekben jól használható négermag. Botanikai különbözőségéből eredően jól használható a talaj felső rétegét gyökerével átszövő és lazító facélia, a melegben is jól vethető, jó gyomelnyomó len, és a gyomosító hatása miatt óvatosan használható pohánka.

Ahogy ebből a felsorolásból már kiderült, az adott csoportokban vannak hosszú és rövid ciklusú növények, a meleget jobban kedvelő, szárazságot bíró és későbbi vetésre alkalmas növények is. Fontos, hogy a keverékben szerepeltetett csoport választásánál elsősorban a következő kultúra igényeit és érzékenységét érdemes számításba venni, és a lehetséges vetési idő, vegetációs hossz függvényében válasszon a növények közül.

Elsődleges cél a beszűkült vetésforgónk kijavítása, kerülve azokat a növényeket, amelyek az adott vetésváltási pillanatban növényvédelmi (gyomosító, vagy kártevőket, kórokozókat felszaporító) negatív hatással bírnának. Ilyen káros hatású lehetne pl. napraforgó elé a magjait szóró pohánkás keverék használata, vagy drótférges táblán fűfélék használata pl. burgonyát megelőző keverékben.

Ha jól fedő keveréket szeretne összeállítani, a benne szereplő növények szóló vetési normájával fontos tisztában lenni, és egy adott keveréken belüli mennyiségük is csak ennek fényében értelmezhető.

Mi a legfőbb cél?

Ha a talaj szervesanyag tömegének a növelése, az magas szén/nitrogén arányú növényeket, gabonaféléket, pohánkát, fészkesvirágúakat és kereszteseket tartalmazó, aránylag későn terminált keverékkel érhető el. Lehet, hogy a következő kultúra nitrogén ellátása a legfontosabb. Ebben az esetben pillangósokban gazdag takarónövény kultúrát érdemes használni. Amennyiben a keverék fedésének legalább 60-80%-át jól fejlett pillangósok adják, a keverék akár 60 kg Nitrogén hatóanyagot is szolgáltathat a következő kultúrának. Amennyiben a talajszerkezet javítása a legfontosabb, nagyon figyelni kell a használt növények gyökérszerkezetére. Érdemes többféle, különböző mélységben, különféleképpen lazító gyökerű növénnyel dolgozni. A nagyobb fajgazdagsággal bíró, úgy nevezett biomix keverékek általában egyszerre több célnak meg tudnak felelni, jó gyomelnyomó hatásúak, és a sokféle növényt tartalmazó keverékekben a növények támogatják egymás tápanyagellátását.

Igazán hasznos munkát akkor lehet végezni takarónövény kultúrákkal, ha az elvárások pontosítva és priorizálva vannak. Azt javasoljuk, hogy határozza meg, hogy mi okoz igazán gondot a gazdálkodásban. Tud arra valamilyen módon választ, segítséget nyújtani egy takarónövénykultúra? Megdöbbentő módon ez többször lehet igaz, mint gondolnánk. Ez a megközelítés nem választható külön a talajjavítási stratégia többi részétől, melyben több ponton igyekszünk termékekkel és tanácsadással is támogatni partnereinket.

Aranyoss Éva
Sersia Farm Kft.