Talajjavítás, trágyakezelés

Összefoglalva: a talajszelvény-vizsgálat alapján a kezelt területeken megfigyelhető
a talaj humusztartalmának növekedése, a termőréteg mélyülése,
a talaj vízháztartási problémáinak megszűnése, a vízzáró réteg feloldódása,
illetve a biológiai aktivitás élénkülése.

Magyarországon – ahogyan szerte a világban – egyre súlyosabb gondokat okoz a termőtalaj
minőségének romlása. Az iparszerű mezőgazdaság térnyerésével elveszett az a tudás, hogy a
problémamentes termelés egyik alapfeltétele a jó vetésforgó, és már azon sem gondolkodunk
el, hogy ahogyan a növénynek tápanyagokra, úgy a talajnak szervesanyagra és védelemre van
szüksége

Mottó: Föld ne álljon üresen! A növényi összetétel alap vetően meghatározza vállalkozásunk sikerét, ezért érdemes döntésünk során több tényezőt is figyelembe vennünk. A döntési folyamat első része a környezeti igények és korlátok feltérképezése.

Könnyen elfogadható, hogy érdemes olyan kultúrát telepíteni az üresen álló földterületre, amellyel ugyan árunövényt nem, de olyan takarmányt termesztünk, amelyet saját állatállományunkkal hasznosítunk, kevesebb fehérjehordozót vásárolunk, és közben még a talajt is javítjuk. Sokkal nehezebb azonban elfogadni, hogy olyan kultúrával vessük be földünket, ami se nem árunövény se nem takarmány, egyedül a talaj és a követ kező kultúra számára hozhat valami nehezen meghatározható előnyt.

„Mindegy tehát, hogy takarókultúrának, zöldtrágyának vagy sorköztakarónak nevezzük, a lényeg: talaj ne maradjon csupaszon. Mert a természet arra törekszik, hogy valamivel befedje a csupasz részeket. És mennyivel könnyebb a dolgunk, ha az a „valami” olyan növény, amelyet mi tudatosan, meghatározott okkal és céllal tettünk oda!”

Több kutatás is igazolja, hogy Európában – a déli országok mellett – a Kárpát-medence van legjobban kitéve az éghajlatváltozásnak. Az energiaipar mellett a mezőgazdaságot érinti a leginkább a változás, és ezzel párhuzamosan ez a két szektor a leginkább felelős érte. Az extrém hőingadozások és a szárazságok érzékenyebbé tesznek bennünket a termelés során. Az esővíz jelenleg még többnyire elegendő a termeléshez, ám a század végére ez is megváltozhat, ráadásul a csapadék „időzítése” már most sem a fő vegetációs időhöz alkalmazkodik, és a szélsőségek várhatóan egyre csak nagyobbak lesznek.

Hat év alatt közel jelentős termőréteg-növekedés, szemmel láthatóan élő
talaj, gyors és maradéktalan szervesanyag-bomlás, erős, stressztűrő
növények, stabilan jó termésátlagok, gazdaságos működés. A Sersia Farm
és a Pusztaszabolcsi Agrár ZRt. együttműködését rendszeres
talajszelvény-elemzésekkel követjük.

Hatékony vízgazdálkodás a talajban, stabil hozam mellett,
a klímaváltozás kihívásainak megfelelve, természetes módszerekkel?
Független kutatóintézet által végzett laboratóriumi elemzés mutatja be, milyen hatással van a
francia SOBAC Bactériosol®-Bactériolit® talajjavító és trágyakezelő rendszere a talaj vízgazdálkodási képességére.

A mikrobiális beoltás javítaná a termőréteg vízháztartási és tápanyag-gazdálkodási
problémáit. A talajélet (mikróbák, gyökerek, giliszták) fokozásával az agyagréteg által
okozott vízgazdálkodási szélsőségek csökkenthetők lennének.