Tarackoló hajtásrendszer jellemzi. Tarackosodásra rendkívül kedvező az őszi átlagos csapadékos időjárás, mely párosul rövid nappalokkal. A lucerna ún. tarackjai a föld alatt 4-5 cm, egyes típusok 10-30 cm mélyen növekednek, majd feltörnek a talaj felszínére lucernahajtás formájában. Többéves kísérleteknek vetették alá, hogy hogyan bírja a juhokkal történő legeltetést. Kiváló eredmények születtek.
Közepes növekedésű, jó levél:szár arányú, megdőlésre nem hajlamos fajta. Tarka virágú, kék, lila, sárga, fehér színű virágokat is találhatunk. Legelők telepítésénél jön leginkább számításba, mint a szárazságra hajlamos legelők pillangós komponense. A taposást, rágást jól bírja, de széna, szenázs készítésére is alkalmas. Kaszáló lucernákkal összehasonlítva 20-30%-kal kisebb tömeget ad. E fajta fehérjetartalma magasabb, mint a hagyományos lucernáé. Legeltetés, kaszálás után gyorsan sarjad, később közepes növekedési gyorsaságú. A fagyot és a szárazságot jól bírja.
Szentesi "Róna" legelőtípusú lucerna (Medicago Varia).
Javasolt vetőmagdózis tisztán vetve 15-20 kg. Hektáronként javasolt vetőmag mennyiség csapadékban szerény területeken: 5-6 kg Szentesi Róna legelő típusú lucerna, 15-20 kg magyar rozsnok keverékének az elvetése. A csapadékos területeken a magyar rozsnok helyett a réticsenkeszt javasoljuk. A telepítés megegyezik a lucerna s a fű agrotechnikai követelményeivel.
Kiszerelés: 25 kg
Érdemes magyar rozsnokkal (vagy más ellenálló fűfajokkal) keverékben vetni. Jobb termőképességű talajokon csenkesszel, több éves olaszperjével gyengébb, homokos talajokon magyar rozsnokkal alkotott keverékét ajánljuk legelő telepítéshez. A vadak (őz, szarvas) nagyon szeretik, tapasztalatok alapján az erdőszélekre vetve távol tarthatók a szántóföldektől.
