Close
Skip to content

Bactériosol = hatékony vízgazdálkodás a talajban

Független kutatóintézet által végzett laboratóriumi elemzés mutatja be, milyen hatással van a SOBAC Bactériosol®-Bactériolit® talajjavító és trágyakezelő rendszere a talaj vízgazdálkodási képességére.Az elemzésről készített cikkünk az Agrárágazat magazin 2020. októberi számában jelent meg.

A klímaváltozás egyik aggasztó tünete az, hogy az egyre extrémebb aszályos időszakokat egyre intenzívebb csapadék szakítja meg, és ez a terméshozamokra is közvetlen hatással van. A talajok vízgazdálkodási képessége így egyre fontosabb szerepet kap. A SOBAC által kifejlesztett Bactériosol®-Bactériolit® talajjavító és trágyakezelő rendszer Franciaországban már csaknem 40 éve engedélyezett eljárás, segít abban, hogy a gazdálkodók sikerrel, hozamveszteség nélkül tudjanak alkalmazkodni a klímaváltozás adta új kihívásokhoz, egyben pedig a környezetkímélő mezőgazdaságra vonatkozó egyre jelentősebb társadalmi igényeknek is megfelel. A kizárólag természetes anyagokból készülő termékek gyorsítják a talaj víz- és tápanyagraktárát biztosító humusz képződését, élénkítik a talajéletet, javítják a talajszerkezetet. Hatásukra csökken a kimosódás és az erózió, és csökkenteni lehet az öntözővíz mennyiségét is.

Az alábbiakban egy 2016-ban kielemzett, Franciaországban végzett összehasonlító kísérlet eredményeit mutatjuk be. A kísérletet egy homogén tábla kettéosztott részén végezték el. Az egyik táblarészt a kísérlet indulásakor már 4 éve kezelték a Bactériosol® komposztalapú talajjavítószerrel, a másik rész nem kapott ilyen kezelést. Minden más szempontból a két táblarész azonos művelés alatt állt (ugyanaz a főkultúra, ugyanolyan takarónövény, növényvédelem és tápanyagellátás).

A talaj vízháztartását 3 éven keresztül vizsgálták SENTEK kapacitív szondákkal. Két szondát helyeztek el, egyet a kezelt, egyet pedig a kezeletlen területen. A területen az elemzett évben kukorica főkultúra volt. A szondák 20 percenként vették fel az adatokat 10, 40 és 80 cm-es mélységben, a felvett adatokat az irriMAX 6.0 programmal rögzítették, és független kutatóintézet, az AGRALIS elemezte azokat.

A vizsgálat egyik része arra irányult, hogy kimutassa, van-e különbség hosszú távon a Bactériosol®-lal kezelt és a kezeletlen talaj között vízáteresztő és vízmegkötő, illetve vízben oldott tápanyagellátó képesség terén. A tapasztalatokat az alábbi grafikon mutatja meg igazán szemléletesen.

A Bactériosol hatásának laboratóriumi elemzése során készített grafikon

A négy éve kezelt területen a nyár eleji szárazabb idő ellenére a talaj víztartalma nem közelítette meg a kritikus szintet, a nagyobb augusztusi esők után pedig hamarabb került vissza a görbe az optimális tartományba. Ez a talajszerkezet javulásával, a makroporozitás növekedésével magyarázható. A makroporozitás növekedésével a növényi kultúra gyökérzete is jóval fejlettebb, erre bizonyíték a 80 cm-es mélységben mért nagyobb vízfelvétel (a gyökerek mintegy három héttel korábban érték el ezt a mélységet, mint a kezeletlen talajban fejlődő növények).

Az, hogy a kezelt területen termesztett kukorica gyökérzete három héttel előbb éri el a 80 cm-es mélységet, azt is jelenti, hogy ezek a növények jelentősen nagyobb tápanyagkészletből gazdálkodhatnak, hiszen gyökereik jobban, hatékonyabban szövik át a talajt. Ezért látjuk a grafikonon azt, hogy a virágzási szakaszban a kezelt területen több vizet (és tápanyagot) vesznek fel a növények: gyökérzetük kapacitása nagyobb, levélzetük fejlettebb. Ez pedig rendkívül fontos információ, hiszen a növények (különösen például a kukorica) a virágzási szakaszban fokozottan víz- és tápanyagigényesek.

A Bactériosol®-lal kezelt, illetve a kezeletlen kontrollterület talajának szerkezete látványosan eltér: a kezelt terület porózusabb, levegősebb, a víz akadálytalanabbul jut el a mélyebb talajrétegekbe, a gyökérzet is könnyebben fejlődik, így a növények tápanyag- és vízellátása optimális. A porózusság kedvez a mikorrhiza-kapcsolatoknak, a mikrobiális és nagyobb élőlényeknek is. Mindenképpen az a cél, hogy a talaj minden rétege kellő nedvességtartalommal bírjon, és hogy a mélyben lévő vizet se veszítsük el, ezért ha Bactériosollal, vagy Bactériolit®-tal kezelt szerves trágyával dolgozunk és öntözünk is, az öntözési dózisok legyenek kisebbek.

A SENTEK szondák a két terület vízben oldott iontartalmát is jegyezték, így megállapíthatjuk, hogy a kontrollterülettel ellentétben a Bactériosol®-lal kezelt területen a három különböző mélységben (10, 40, 80 cm) az ionok mennyisége nem ingadozott nagy mértékben, viszont alacsonyabb volt, mint a kontrollterületen, mert a tápanyagok stabil formában voltak tárolva, egészen a kukorica virágzásának idejéig, amikor is a szondák erőteljes ionmozgást jeleztek.

A következő ábra egyszerűen és szemléletesen foglalja össze, miként hat a SOBAC Bactériosol®-Bactériolit® talajjavító és trágyakezelő rendszere a talajra :

Ajánlott termékeink a témában

-> Vissza a természetes talajjavítás oldalára

Szeretne rendszeresen értesülni
új termékeinkről, szolgáltatásainkról, programjainkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!

Hiba történt küldés közben. Kérjük, próbálja meg újra.

Sersia Farm will use the information you provide on this form to be in touch with you and to provide updates and marketing.
Sersia Farm