Az Agrárágazat magazin októberi számában, egy független kutatóintézet által végzett laboratóriumi elemzés keretében mutattuk be, milyen hatással van a SOBAC Bactériosol®-Bactériolit® talajjavító és trágyakezelő rendszere a talaj vízgazdálkodási képességére.
A cikk az alábbi linken olvasható.
Állandó növényi fedettség, a pillangós növények talajjavító képességének kihasználása, az adott terület adottságaihoz és az adott gazdaság lehetőségeihez alkalmazkodva összeállított takarókultúrák… Kollégánk, egyben ügyvezetőnk, Aranyoss Éva kötetlen beszélgetés keretében mutatja meg, hogyan dolgozunk együtt azokkal a partnereinkkel, akik tudják, hogy a megfelelő takarónövény a talajok hosszútávú védelmének, természetes javításának egyik kulcsa.
Olvassa el a teljes interjút itt.
Hat év alatt közel egyméteres termőréteg-növekedés, szemmel láthatóan élő talaj, gyors és maradéktalan szervesanyag-bomlás, erős, stressztűrő növények, stabilan jó termésátlagok, gazdaságos működés. A Sersia Farm 2018. novemberi talajszelvény-vizsgálata során a Pusztaszabolcsi Agrár ZRt. által követett technológia elemet és eredményeit mutattuk be. A látottak bennünket is arra ösztönöztek, hogy mérleget vonjunk nyolc év tapasztalataiból.
2012 óta figyeljük a Bactériolit® és Bactériosol® használatának eredményeit a Pusztaszabolcsi Agrár ZRt. területein, és kétféle módon is vizsgáljuk a történéseket. Az első vizsgálat során, 2012-ben az volt a cél, hogy egy 2-3 éve Bactériolit®-tal kezelt területet egy kezeletlen területtel hasonlítsunk össze. Az így kiválasztott táblákban olyan pontokat kerestünk, melyek a forgótól (levegőtlenebb, letaposott területektől) távolabb, a műúthoz és a földúthoz közelebb esnek, és feltétlenük vízszintesek.
A technológia eredményeinek időbeli megfigyeléséhez az egymást követő vizsgálati években a kezelt táblán egymáshoz nagyon közel nyitjuk meg a szelvényeket. E megközelítésben a 2018-as vizsgálat során például a kezelt szelvény (jobb oldali kép) tényleges kontrollja nem a szomszéd terület kezeletlen talajszelvénye, hanem a 2012-es, közvetlen közelben nyitott, szintén kezelt szelvény (bal oldali kép).
Az első vizsgálat során azt figyeltük meg, hogy – az akkor uralkodó hatalmas szárazság ellenére – a kezelt területen már a szelvény nyitásakor jellemző volt a nedves pince- és gombaillat, valamint az előző éves gyökerek mellett a humuszosodás lefelé terjedése. 2015-ben egy másik, Bactériolit®-tel és Bactériosol®-lal kezelt, szintén vízszintes táblában ez a jelenség ugyanígy jellemző volt. Ekkor a kezeletlen, szántással művelt kontrollterületen a felső termőréteg alatt nyers, mikrobiális tevékenység nyomait kevéssé hordozó, a felsőtől erősen elkülönülő talajréteget találtunk. 2016-ban, 6 kezelés után már hatalmas volt a különbség a 2012-es állapothoz képest.
Az első fotón a 2012-es kontrollszelvény látható. A második, a harmadik és a negyedik kép ugyanazon a táblán készült, sorrendben 2012-ben, 2016-ban és 2018-ban.
Annak ellenére, hogy a kezelt táblán mindig az előző vizsgálatokhoz közel nyitottuk meg a szelvényt, nem kizárható, hogy a tábla egyes részein a változás nem ennyire erőteljes, illetve hogy a kiindulási állapot sem volt mindenhol ennyire kedvező. Ilyen előnytelen adottságú területek lehetnek például az intenzívebb taposásnak kitett részeken (pl. a forgókban), a tábla lejtősebb, eróziónak jobban kitett oldalán, illetve a tábla legalján, ahol egy közeli árok miatt állandó a víztelítettség.
A látványos és mérésekkel is igazolt fejlődés egyik oka minden bizonnyal az, hogy a területre minden évben hektáronként átlagosan 15 tonna komposztált, nagy mikrobiális aktivitású szerves trágyát juttatnak ki. Fontos talajjavító szerepe van a területen hagyott, szenázskultúrákból származó nagy gyökértömegnek és a mély művelés elhagyásának is. Végül pedig tagadhatatlanul jó alapot szolgáltat az eredendően jó talajszerkezet és a talaj egyéb kedvező adottságai (neutrális pH, magas kalcium- és vastartalom, valamint a humuszt fixáló agyag jelenléte).
Összességében elmondható, hogy a lehető legkedvezőbb környezeti adottságok következtében valószínűleg a maximumát mutattuk meg annak, amit ez a rendszer elérni képes. Nem véletlen, hogy a vizsgálatot végző független agronómiai szaktanácsadó, Christophe Frebourg így fogalmazott: az általa 2000 óta eddig vizsgált mintegy 5000 talajszelvény „mezőnyében” ez a szelvény a legjobb 20 között van. A pusztaszabolcsinál kedvezőtlenebb adottságú területeken a változás valószínűleg lassabb, kevésbé drasztikus, vagy azért, mert az adott talajtípus vagy a művelési viszonyok miatt a talaj levegőtlenebb, és így lassabb az átalakulás, vagy pedig azért, mert a humusz stabilitását elősegítő tényezők (mész-, vas-, agyagtartalom) nem állnak rendelkezésre.
Ugyanakkor azt gondoljuk: nem az a fontos, hogy a termőréteg vastagsága 80 cm, 120 cm, vagy akár annál is mélyebb, hanem az, hogy a mikrobiális tevékenység és a megfontolt szervesanyagpótlási koncepció révén a folyamatok jó irányba forduljanak, hogy a talaj vízháztartása és szerkezete lehetővé tegye a gazdaságos, fenntartható termelést.
Pusztaszabolcs, 2018. november 7.
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.2083140888375490&type=1&l=ccdb718fee
